Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 199 hulladékokból vágott, körülbelül 1 cm. széles és összeragasztás által előállított szíjak. Ezek, a czipőknek gépek útján való készítésénél keretül szolgálnak, melyre egyfelől a felsőbőr, másfelől pedig a talpbőr géppel rávarratik. A czipőknek kézi munkával való előállítása esetén ezt a keretet kézzel vágják ki könnyű talpbőrből. A kerékpárnyergek előállításához szükséges nyeregbőr jelenleg minősége szerint 21'43 ós 42*86 koronás vám alá esik, beszerzése tekintetében is a külföldre vagyunk utalva, miután nálunk oly bőr, mely kerókpárnyergek készítésére alkalmas és mely e czólból külön cserzést igénye], nem gyártatik. Ez a bőr kivágott állapotban kerül behozatalra, miután, ha egész bőrökben hozatnék be, sok hulladék maradna, mely semmire sem használható. A czipőkeretbőrök s a kerékpárnyereghez való bőrök vámja az új tarifában egységesen 60 koronában állapittatik meg, tekintettel a bőrvámok általános emelésére. Ugyanezen vám alá esnének a tovább meg nem munkált nyersbőrtömbök is, melyek jelenleg szintén mint közönséges bőrárúk 59*52 koronás vámmal vámkezeltetnek. Ezen nyersbőrkorongok egymásra, ragasztása által előállított, különböző átmérőjű, hengeralakú tömbök, melyek fogaskerekek készítésére használtatnak. A nyershőrtömbök kizárólag Amerikából szereztetnek be. Az a) ponthoz tartozó jegyzet a kerékpárnyergeknek elvámolását állapítja meg. Eddig a fekete, barna vagy másféle bőrből készült kerókpárnyergek, rugókkal, kaucsukkal stb. szerelve is, mint finom bőrből készült nyergersárúk 83*33 K-val vámkezeltetnek. Ezt az osztályozást az említett jegyzet is fen tartja, midőn a kerékpárnyergeket a nyergesárúk közé s 90 koronás vám alá utalja. A b) pont alá tartozó hajtószíjak tekintetében a hazai bőrgyárosok hivatkozva arra az aránytalanságra, mely a hajtószíj 59*52 K és az ezzel rokonczikket képező, de sokkal csekélyebb értékű talpbőr 42*86 K vámja közt jelenleg fennáll, tetemes vámemelést hoztak javaslatba. Az ily nagyobb mérvű vámemelésnek azonban útját állja a fogyasztásnak az érdeke, mely, mint az a haj tó szíj aknák elég tetemes és növekedő behozatalából is kitűnik, külföldi gyártmányok behozatalát nem nélkülözheti. Ennek daczára azonban a jelenlegi vámnak az emelése el nem kerülhető egyrészt arra való tekintettel, hogy a talpbőrszerűen megmunkált marhabőrcrouponokra nézve, melyekből a hajtószíjak készülnek, magasabb vámok (328. sz. a) pont) hozatnak javaslatba, másrészt pedig, mert a hajtószíjak készítésénél sok alig értékesíthető hulladék származik. Ezenkívül figyelembe volt veendő az is. hogy ujabban chrómmal cserzett bőrből is készíttetnek hajtószíjak, melyek kisebb súlyuk mellett magasabb értékűek, mint a cseresbőrből előállítottak. Ezért épúgy, mint az említett crouponoknál, a hajtószíjak tekintetében is különbség tétetik a szerint, a mint azok cseres, vagy ásványilag készített bőrből vannak előállítva. Ezt a megkülönböztetést a hazai bőriparosok is kívánták. Az ásványilag cserzett bőrből készült hajtószíjakhoz soroztatnak iparosaink óhajának megfelelően az irhás, továbbá a nyersbőrből (rawhides) előállított ós szintén könnyebb súlyú ós drágább hajtószíjak is. A hajtószíjbőr és a hajtószíjak vámja közt jelenleg a különbözet (16*66 K) kereken 17 K-t tesz. A javasolt 70 és 80 K vámok mellett a hajtószíjgyártásnak ez a védelme nemcsak fentartatik, hanem még némileg (3 K-val) fokoztatik is. A jelzett emelés daczára ezek a vámok a .hajtószíjaknak a vámterület külkereskedelmi statisztikájában kimutatott átlagos 660—700 K behozatali értékének is csak mintegy 10—12° o-át teszik. A hajtószíjakkal azonos kezelés alá esnének a jelenleg minőségükköz képest 21*43 és 42*86 koronás vám alá utalt ütköző-szíjak is, melyek rendesen irhás vagy ásványilag készített bőrből állíttatnak elő. Ezek az ütközőszíj ak Német-