Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
194 3Ö0. szám. kell a tarifa oly gyűjtőtételéről, mely a külön meg nem nevezeti bőrök meg vámolása iránt rendelkezik. Ily bőrök: a disznóbőr, kutyabőr, hab és hüllőbőrök stb. Az ide tartozó bőrök közül a festett, bronzolt és rajzosra préselt bőr, valamint a pergament jelenleg a 215. ez. szerint 42"86 K, az egyéb bőrök pedig a 213. sz. szerint 21*43 K vám alá esnek. A festett krokodil-, fóka- és disznóbőr vámja szerződésileg 2T43 K-ra van mérsékelve. Az ezen szerződéses vám alá eső bőrök, csekélyebb mennyiségben kerülnek behozatalra. Mindezek a bőrök Magyarország termelésében alárendeltebb szerepet játszanak. A javasolt ós az ide tartozó bőrök nagy részére áremelést nem eredményező 43 K vám az előbb említett behozatali értéknek 3"4°/ 0-át, a disznóbőrök 1.500 K-ra tehető kereskedelmi értékének*pedig alig 2'9 0 / 0-át teszi. Jegyzet 337. számhoz. A jegyzetben foglalthoz hasonló határozat a jelenlegi vámtarifához tartozó betüsoros árúlajstrom rendelkezései útján már most is érvényben van. Ez a határozat kimondja, hogy a kivágás, kiütés, préselés, ragasztás és efélék által bizonyos meghatározott használati czélra bőrből elkészített ezikkek bőrárúk gyanánt kezelendők. Ez a rendelkezés megfelelő azon oknál fogva is, mert az ily bőrszeletek a felesleges részek levágása fogytán kisebb súlylyal és magasabb értékkel birnak. Ha ezek a ezikkek bőr gyanánt vámkezeltetnének, ez könnyen a bőrvámok részleges kijátszására és megkerülésére vezetne. Ajánlatosnak mutatkozik, hogy ez a határozat — úgy mint azt a hazai bőriparosok is javasolják és az új német vámtarifa is teszi — jövőre magába a vámtarifába vétessék fel. Bőrárúk. A vámterületnek e czikkekből igen nagy és a behozatalt jelentékenyen túlszárnyaló kivitele van. Magyarországon bőrárúgyártásra berendezett, gyári jellegű ipartelepünk 1898-ban csak 5 volt, melyek közül 4 telep szíjgyártó- és nyergesipari czikkeket, egy pedig szijostorokat készített. Az öt ipartelep összes termelésének értéke 380.091 K-t tett, melyből 180.214 K az előállított lószerszámokra, 95.418 K parasztövekre, 80.000 K szijostorokra és 72.000 K nyergekre esett. E szerint termelésünk úgyszólván kizárólag a nyerges- és szíj gyártóipar czikkeire szorítkozik. Ezekből az árúkból azonban a gyári jellegű ipar termelésének mennyisége nem meríti ki az ország összes termelését, mert nyerges- és szíjgyártó árúk előállításával nálunk jelentékeny számú kisiparos is foglalkozik. Az említett 5 ipari telepen kívül a hazai keztyűipar 1898-ban 359.600 K, azok a czipésziparosok pedig, kikre az 1898. évi iparstatisztikai felvétel kiterjedt. ebben az évben 3,423.538 K értékű árút termeltek. A bőrárúk vámjainak az alább ismertetett körülmények következtében szükségessé vált emelésénél szigorúan szem előtt tartatott az a határ, melynek betartását a fogyasztás érdekei megkövetelik. A végből, hogy a vámok a tényleges védelmi szükségletnek megfelelően legyenek megállapíthatók ós az új vámtarifában az árúknak más anyagokkal való kapcsolatuk esetére követett rendszer itt is következetesen keresztülvihető leg t yen, a bőráruk csoportjában az eddiginél nagyobb részletezés vált szükségesssé. Az érvényben levő vámtarifa 218. és 219. számai alatt csak a czipészárúk és a bőrkeztyűk vannak külön osztályozva, míg az összes többi bőrárúk a felhasznált bőrök minősége szerint két csoportba: a közönséges ós finom bőrárúk csoportjába (216. és 217. sz.) osztatnak. Ezen két csoportból azonban kivétetnek ós más tarifaosztá-
