Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 147 számát nem veszi figyelembe, hanem egységes 57*14 K-ás vámmal terheli meg' a mindennemű ily fonalakat, a mely vám nem áll arányban sem a többi fonalneműek vámjával, sem pedig a termelési költségekkel. A javaslatban a czórnázások száma és a finomsági fokozat szerint főleg a pamutszövés érdekében, valamint a vámok arányosítása s az egyöntetűség czéljáből szükségesnek mutatkozott új tagozás akkép vitetett keresztül, hogy épűgy, mint az egyes és kettős fonalak osztályozásánál, a nyers fonalak a kikészítettektől külön választattak, úgy. hogy az utóbbiakra a külön tarifaszám alatt megállapított vámpótlókok nyervén alkalmazást, maguk a nyers fonalak az eddig egységesen megállapított 57"14 koronánál tetemesen alacsonyabb vámok alá esnek, és pedig: az egyszer czórnázott nyers fonalak a finomsági fok szerint 24, 29. 43 és 50, a többször czérnázottak 29, 33, 50 és 57 korona vámmal terheltetnek, tehát csupán az 50. számon felüli többször czórnázott hármas vagy többes nyers fonalak vámtétele azonos magasságú a status quovaL minden többi fonálcsoportban alacsonyabb. 187. Pamut fonalak fehérítve stb. A jelenlegi vámtarifa csak az egyes ós kettős fonalak vámjának megállapításánál veszi figyelembe a kikészítést módot, de a nélkül, hogy az egyes kikészítési módok között különbséget tenne, a mi a kikészítési művelet szempontjából annyiba,n hátrányos, hogy az olcsóbb kikészítési módoknak ugyanazt az előnyt. biztosítja, mint a drágábbaknak; ezenfelül a, jelenlegi vámtarifában a kikészített fonalak vámtöbblete a nyers fonalakkal szemben az egyes finomsági fokozatoknál nem arányos, a mi. szintén visszás állapot. A javaslatban szakítunk ezzel a rendszerrel, egyfelől kiterjesztjük a kikészítési módok szerinti külön elvámolást valamennyi (egyes, kettős, valamint a hármasával vagy többesével sodrott) fonálneműre, egyúttal különbséget téve a különböző, eltérő költségekkel járó kikészítési nemek között, másfelől pedig nem fix vámokat, hanem vámpótlékokat javaslunk, a melyeknek egymás közötti aránya: körülbelül megfelel az egyes kikészítési módok eltérő költségeinek ; ezen vámpótlókok által megszűnnek egyúttal azok az aránytalanságok is, a melyek a jelenlegi vámtarifában a nyers és a kikészített fonalaknak vámterhe között egyébként is fennállanak. Ez a rendszer iparvédelmi szempontból megfelelőbb, czélszerűbb, mint a német rendszer, a mely ugyan szintén a külön vámpótlék meghonosításán alapszik, de nem tesz különbséget a kikészítési módok között, s valamennyire nézve egységes tételt (az egyes fonalaknál 10'80, a kettős és az egyszer czórnázott hármas fonalaknál 13'20 koronás vámpótlékot, a hármas és többes fonalaknál pedig vámpótlék nélkül 48 márka = 57'60 koronás fix vámot) alkalmaz. A nyers fonalak jelenlegi vámjaival szemben a, kikészített fonalak vámjainak többletét s a javaslat szerinti vámpótlékokat összehasonlítva tesz: Jelenlegi állapot szerint A javaslat szerint a kikészítési többlet a kikészítési pótlék koronát egyes fonalaknál .. . ..... . . . .... . . 9"53—14"28 8—16 kettős fonalaknál . .. , . 4'78—19'05 8—16 hármas vagy többes fonalaknál . . ...... mint nyers fonalak 8—16 Az új rendszer szerint a fehérített és a mercerizált fonalak vámterhe a jelenlegivel szemben a legtöbb esetben a status quon alul, vagy a stasus quon, a 19*