Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
300. szám. 139 160. Catechu stb. Az ezen tarifaszámra nézve jelenleg is fennálló vámmentesség fentartatott, mert érdekeltségünk véleménye szerint ezen, hazánkban nem termelhető czikkek iparunknak más anyagokkal nem pótolható föltétlen szükségletét képezik, de ezen felül a szóban levő árúk ép azon tulajdonságuknál fogva, hogy egyéb termékekkel nem helyettesíthetők, a hazai termelésnek versenyt egyátalán nem okoznak. 161. Buzérkivonatok stb. Az ezen tarifaszámhoz tartozó festőanyagok jelenlegi vámja 3"57 korona; a javaslat e vámot lefelé való kikerekítessél 3'50 koronában állapítja meg. 162—163. Orseüle, persio, indigó stb. külön meg nem nevezett festőanyag-kivonatok. A javaslatban az érvényben levő vámtarifa 113. száma felbontatik, a 163. szám alá a külön meg nem nevezett festőanyag-kivonatok soroltatnak, a többi czikkek pedig a 162. számhoz osztatnak be, a melyekhez még a gesztenyefakivonat is csatoltatik, miután ezen cserzőanyagkivonat helyesen ide tartozik, de egyébként még vámjának szándékolt emelése czéljából is, addigi beosztásából áthelyezendő volt. A 162. szám alá tartozó árúk közül különös fontossággal bírnak az indigó, a gesztenyefa-, a quehrachofa- és a cserkivonat. Az indigó, mely a textil- és kékfestő iparnak festésre szolgáló nagyfontosságú segédanyaga, a vámterületen nem termeltetik és így a vámterület ezen árúban jelentékeny behozatalra szorul. Mint ipari segédanyag az indigó nélkülözhetetlen és egyéb anyaggal nem pótolható. A gesztenyefa- és qitebrachofakivonal a vámterületen az éghajlati viszonyok folytán vagy nem elegendő mennyiségben, vagy egyátalán nem termelhető. Használatuk a bőrcserzésnél csak ujabb keletű, de rohamosan terjed, miután a bőr megmunkálásánál gyorsítja a cserzési folyamatot és*a belföldi cserző anyagokkal való keverése folytán a cserzést gazdaságosabbá teszi. A vámterületeken ezen kivonatokat előállító gyárak léteznek s noha ezek termelése a belföldi szükséglet teljes kielégítéséig volna fokozható, a külföldi versenye folytán a behozatal állandóan növekszik. A cserkivonat a bőrgyártás nélkülözhetetlen segédanyaga, melyet a vámterületen, úgy Magyarországban, mint Ausztriában a nagy mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagokból (tölgyfa, bükkfa, fenyőkéreg, stb.) a vámterület szükségletét tetemesen meghaladó mérvben termelnek. Magyarországnak jelentékeny cserkivonatkivitele van. Ezen ipar hazánkban magas fejlettséggel bir, a mire nézve az 1898. évi állapotot véve alapul, a következő adatok nyújtanak felvilágosítást: 5 gyárban 40 gőzkazán, 1.744 lóerőt képviselő 36 gőzgép, 390 lugzó derítő stb. kád 68.990 hliter űrtartalommal használtatott s 859 főből álló személyzet volt alkalmazva. Mint nyersanyag 315.000 köbméter fa (265.000 köbméter tölgy-, 50.000 köbméter bükkfa) és 30.000 métermázsa fenyőkéreg használtatott fel. Osak egy iparczikk, t. i. cserkivonat készült — bár különböző minőségben, — melyből az összes termelés 248.500 métermázsát — 4,251.900 korona értékben — tett. Ezen jelentékeny termelés többszörösen meghaladja a hazai bőriparnak körülbelül 18*
