Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
132 300. szám. A közlöttekből folyói ag fakereskedelmi mérlegünk aktivitásának fentartása és ezzel kapcsolatban fakivitelünknek alkalmas intézkedésekkel való elősegítése jövőben is főtörekvesünket kell, hogy képezze, a mivel karöltve jár az is, hogy terményeink részére a vámkülföldön lehető kedvezményes elbánást biztosítani igyekezzünk. 133. Tűzifa. A tűzifa a vámterülettel szomszédos országokból emelkedő irányzattal kerül behozatalra, de túlnyomó részben csak határszéli forgalom tárgyát képezi. Ez okból ós miután ezen árú a távolabbi forgalomban az értékével arányban nem álló magas szállítási költségek miatt tűzifánknak versenyt nem okozhat, arra vonatkozólag a vámmentességnek további fentartása aggályra nem adhat okot. 134. Épület- és sserszdmfa. Az épület- és szerszámfa-behozatalban főként Rumánia, Oroszország s a Németbirodalom részesek; tölgydongát pedig különösen Szerbiából és az Amerikai Egyesült-Államokból, ujabban Eumániából is kapunk. A közös vámterületre, illetve Magyarországba irányuló behozatalból a legtekintélyesebb rész a rumániai gömbölyű és fürészelt puhafa anyagra esik. Eőként a gömbölyű fának bejövetele ád érdekelteink részéről észrevételekre okot. Tagadhatatlan, hogy ez a behozatal évről-évre emelkedő irányzatot mutat, de viszont figyelembe veendő az is, hogy ezen árúból nagyon sok csakis további feldolgozás és kikészítés — felfürészelés — czéljából kerül be hozzánk, hogy azután ekként értékesebbé válva, származási országába ismét visszavitessék. Ez a körülmény, valamint az is, hogy puha fürészárú kivitelünk Rumániába az onnan való gömbölyű fabehozatalt kellő mértékben ellensúlyozza, ez idő szerint nem tünteti fel indokoltnak azt, hogy az ellen vámtarifánkban védelmi intézkedéssel éljünk. Meg kell egyébként jegyezni, hogy az épület- és műfának nagymérvű behozatala túlnyomórészt nem a fogyasztás, hanem a fakereskedelem czéljaira történik. Az érdekeltek részéről észrevétel tárgyává tétetett az amerikai fának, különösen a tölgydongának behozatala, a mely ellen vámvédelmet kivannak. Érdekelteink ezen behozatalnak fakereskedelmi viszonyainkra való befolyását túlbecsülik, mert a szóban levő dongabehozatal a mellett, hogy nem emelkedik, sokkal csekélyebb, ós előreláthatólag ilyen marad a közelebbi jövőben is, ennélfogva belföldi dongafatermelósünk ezen behozatal ellen, mely a belpiaczon veszélyes versenynyel egyáltalán nem fenyeget, vámvédelmet nem igényel. Ha mindamellett idővel a nemzetközi forgalmi és versenyviszonyok — várakozásunk ellenére — netán akként alakulnának, hogy belföldi piaczainknak saját termelésünk számára való biztosítása czéljából esetleg vámvédelemre lenne szükségünk: ezt a védelmet annyival inkább lehetséges lesz bármikor érvényesítenünk, mert a monarchia másik államának is e részben a mienkkel analóg érdekei vannak. AJTÓI azonban, hogy az egyéb amerikai és más nem európai, jobbára exótikus fanemek általánosságban behozatali vámmal terheltessenek, szó annál kevésbbé lehet, miután ezen anyagokat műasztalos iparunk nem nélkülözheti, a belföldi termelés pedig az ipar ezen szükségletét kielégíteni egyáltalán nem képes, a behozatal tehát nem okoz versenyt saját termelésünknek.
