Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
300. szám. 119 b) Az 5 holdon felü 1 i gaz d a s ágok ban : 17.808 gazdának van 800 négyszögölig terjedő szőlője, 112.647 gazdának van 800 négyszögöltől 2 holdig terjedő szőlője és 21.204 gazdának van 2 holdnál nagyobb szőlője. Ebben a csoportban tehát 151.659 gazda foglalkozik szőlőmíveléssel. De minthogy ebben a csoportban is főleg a kisebb gazdák azok, a kiknek szőlőjük alkotja életfentartásuk alapját, azt mondhatjuk, hogy azoknak a gazdáknak száma, a kik kizárólag, vagy legfőképen szőleik jövedelmére vannak utalva, a négyszázezret meghaladja. S itt nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a 800 négyszögölnél nagyobb, de gyakran még a 800 négyszögöles szőlőt sem képes annak tulajdonosa önkezével maga megmívelni, hanem kisebb-nagyobb mértékben napszámos alkalmazására szorul. A szőlőmívelés terén tehát a g-azdák mögött a munkások, a napszámosok egész légiója áll, a kiknek existentiája mind attól függ. hogy mily eredményt ér el a szőlősgazda szőlőjének mívelésóvel és szőlőterményeinek értékesítésével. Azok az áldozatok tehát, a melyeket az állam s a társadalom a szőlőfelújítás érdekében már eddig is hozott ós még folyton hoz s azok a nagy érdekek, a melyek mind közgazdasági, mind szocziális szempontból a szőlőmíveléshez fűződnek, az eddiginél nagyobb és hatékonyabb védelmet követelnek ezen termelési ág számára. Ausztria szőlőterülete jelenleg alig valamivel kisebb, mint Magyarországé s a 250 ezer hektárt meghaladja; az osztrák bortermés nagyobb, mint a miénk, 1899-ben 3.368, 1900-ban 5.213 ós 1901-ben 4.796 ezer hektoliterre rúgott. A szőlőterület hanyatlása és szőlőink termőképességének csökkenése külforgalmunk alakulásában is kifejezésre jutott; míg ugyanis még 1891-ben 600 ezer q-nyi borkiviteli többletünk volt, 1892-ben a behozatal s kivitel már egyensúlyba jött, s a későbbi években a behozatal került túlsúlyra; behozatali többletünk 1899-ben volt a legnagyobb, 623 ezer q-val. A forgalmi viszonyoknak ez a kedvezőtlen alakulása még erősebben jut kifejezésre a vámterület külforgalmi adataiban: míg ugyanis a vámterület borkiviteli többlete az 1881—90. évek átlagában meghaladta az évi 600 ezer q-t, 1892-ben a mérleg már passzívvá vált s 1898-ban érte el a passzívum a maximumot 1.340 ezer q-val. A termelési ós a forgalmi viszonyok ezen kedvezőtlen alakulásának, legfőbb okai kétségtelenül a phylloxera s a peronospora pusztításai, de ezek mellett fontos, a javulást nagy mértékben g'átló akadálynak minősítendő jelenlegi borvámunk ki nem elégítő volta is. A jelenlegi 47"62 koronás autonóm vám magas értékarányánál fogva kifogás alá alig eshetik; a gyakorlatban -azonban ez a vámtétel alig érvényesült, hanem csak a szerződéses, illetve az Olaszországnak és Szerbiának határszéli kedvezményképen megadott 7'62 koronás vámtétel. így 1901-ben az autonóm vám mellett csak 23.569, ellenben a kedvezményes vám mellett 625.108 q hozatott be. Az új vámtarifában, számolva bortermelésünk nagyobb védelmi szükségletével, a hordókban szállított borok stb. vámját 47"62 koronáról 60 koronára javasoljuk emelni. A palaczkokban szállított borok jelenleg ugyanazon vámtétellel terheltetnek.
