Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 109 Ez a körülmény gazdasági viszonyaink természetes következménye. Hízott mar­háinknak legnagyobb része, melyek a legtöbb faggyút szolgáltatják, nem itthon kerül fogyasztásra, hanem élő állpotban a vámkülföldre vitetnek, velük együtt kivitetik tehát a faggyú is. Kétségtelen, hogy a faggyúban jelentkező nagy behozatal a termelő és a mészáros iparos szempontjából indokolttá tenne ennél az árúnál is a jelenleginél magasabb fokú vámvédelmet. Mert ha a mészáros a termelt faggyút jobban érté­kesítheti, kétségtelenül magasabb árat fizethet a tenyésztőnek is állatjáért. Mind­amellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a körülményt, hogy a nagyol)!) vám a nyers árút megdrágítván, hátrányosan befolyásolná szappan- és gyertya­iparunk kiviteli képességét. Ez a két iparág ugyanis igen kedvezőtlen helyzetben van, a mint azt kül­forgalmi adataink is bizonyítják: 1901. évben a gyertya és szappan összes beho­zatala 6,632.000 korona, kivitele ellenben csupán 731.000 korona értéket képviselt, vagyis a mérleg csaknem 6 millió koronával passzív. Szembeállítva a két termelésnek, t. i. a nyers és az ipari termelésnek érde­keit, az utóbbi érdekeinek méltánylásával az ipari czelokra szolgáló faggyú vám­tételének magasabb emelésétől annyival inkább el kellett tekinteni, mert az élel­mezési czelokra használható s vaj- és zsírtermelésünknek káros versenyt okozható faggyúra a 90. sz. 3. jegyzete szerint megfelelő magasságú vámot állapítottunk meg; ennélfogva a jelenlegi 2'38 koronás vám csak kikerekíttetett 2'50 koronára 93. Növényi faggyú. A jelenlegi vám módosításának szüksége nem forog fenn. Az ipari segédanyagul szolgáló állati faggyúnak helyettesítőjét, illetve pót­szerét képezik a tengerentúli növények magvaiból készült növényi faggyúfélék, melyekből az árúforgalmi statisztika szerint Magyarországra, illetve a közös vám­területre az állati faggyút tetemesen meghaladó mennyiségek hozatnak be. Ez a behozatal faggyútermelésünknek nagyobb versenyt okoz, mint az állati nyers faggyú behozatala. A »növényi faggyú« gyűjtő elnevezés alá foglalható termékeket épen úgy, mint az állati faggyút, leginkább szappan- és gyertyagyártáshoz használják. A szóban forgó czikkek vámjának megállapításánál tehát körülbelül ugyanazok a szempontok irányadók, a melyek az állati faggyúnál már említtettek. Nehogy az állati faggyú értékesítése megnehezíttessék, a növényi faggyú vámjának az állati faggyú vámtételével egyenlő magasnak kell lenni, minél fogva a növényi faggyú vámja 2'38 K-ról 2 K 50 filléore emeltetett. 94. Növényi viasz. A növényi viaszt nálunk egyáltalán nem termelik. Mivel az az állati viasznak nagy versenyt okoz s ezzel méhészetünk érdekeit károsítja, a növényi viaszfélék jelenlegi vámja a méhészet szempontjából ugyanazon magasságban állapíttatott meg, mint az állati viaszé (81. szám). A növényi viasz vámja jelenleg is oly magas, mint az állati viaszé. A japán viasz (94 a) tétel) a növényi viasznak egy oly fajtája, a mely az állati viasznak versenyt nem okoz, mert nem annak pótlója gyanánt, hanem ipari czelokra keverő anyagul és lakkgyártásra használtatik. Erre való tekintettel ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom