Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
300. szám. 103 XX Zsiradékok. Magyarország és a közös vámterület statisztikai adatai az ide tartozó czikkek forgalmában ellentétes képet mutatnak. Magyarország forgalmi mérlege ugyanis, az 1898. évtől eltekintve, mennyiségre és értékre nézve egyaránt mindig aktiv volt, míg a közös vámterület forgalmi mérlege mennyiségileg állandóan, érték tekintetében pedig a kilenczvenes évek közepe óta passziv. Magyarország és a vámterület forgalmi viszonyai között hasonlóság csak annyiban van, hogy a kilenczvenes évek második felében a forgalmi mérleg mindkét területen rosszabbodott, továbbá, hogy az 1900. évtől kezdve a forgalomban határozott javulás állott be és pedig Manyarországon jelentékenyebb mértékben, mint a közös vámterületen. A mérleg rosszabbodását Magyarországon és a vámterületen túlnyomó részben a sertészsír, háj ós szalonna termelésében a sertésvész következtében beállott hanyatlás, illetve az ezen termékekből való behozatal növekedése s a kivitel csökkenése okozta, a mint azt egyébként az ezen árúkra vonatkozó tarifatétel részletes ismertetésénél látni fogjuk. Magyarország az ezen tarifaosztályba tartozó czikkek nagy részéből, nevezetesen a vaj, lúdzsír, disznózsír, háj. szalonna, margarin, faggyúból, szükségletét tetemesen meghaladó mennyiséget termel s a felesleget részint Ausztriában, részint pedig a vámkülföldön helyezi el. A felsoroltakon kivül egyéb, ezen tarifaosztálybeli czikkekből is nagyobb, bár szükségletünket eddigelé még nem fedező mennyiségeket állítunk elő. A XI. tarifaosztályba tartozó azon czikkek vámjait, a melyek a belföldön is előállíttatnak, általában emelni javasoljuk oly mértékig, hogy termelésünknek a kellő mérvű vámvédelmet biztosítsuk. Szükséges ez a, fokozottabb vámvédelem azért is, mert a XI. tarifaosztályba tartozó czikkek nagy részénél Amerika versenyével kell megküzdenünk. A vámemelést mellőztük azon czikkeknél, a melyek a vámterületen, illetve Magyarországon vagy egyáltalában nem. vagy csak csekély mértékben termeltetnek s a melyekre vonatkozólag a vám esetleges emelése a fogyasztást különösen az azokat felhasználó vagy feldolgozó ipar kárára drágítaná meg; ilyenek például a halzsír,' a pálma- stb. olaj. Ételzsiradékok. 88. Természetes vaj stb. Jelenlegi vámtarifánkban a természetes raj a mesterséges vajjal együvé foglaltatik és azonos vámtétel alá esik; a helyesebb megkülönböztetés és meghatározás érdekében szükségesnek mutatkozott e két czikket külön venni, illetve részletezni. Magyarország egy évi vajfogyasztása mintegy 238 ezer q-ra tehető, melyhez hozzá számítva az évi 46 ezer q kivitelt, az évi termelést 284 ezer q-ra s mintegy 45 millió korona értékre lehet becsülni. Szarvasmarha-tenyésztésünk örvendetes fellendülésével, a tejgazdaság is fokozatosan fejlődik s az ujabban létesült tej szövetkezetek állandó gyarapodása, valamint az ezekkel kapcsolatosan szervezett vajtermelő központok működése folytán vajtermelésünk állandóan nagy mértékben növekszik. Főleg az említett szövetkezeti szervezkedésnek tulajdonítható vaj kivitelünk örvendetes emelkedése, mely közgazdasági szempontból annál értékesebb, mert a
