Képviselőházi irományok, 1901. XXII. kötet • 299-300. sz.
1901-299. Törvényjavaslat, a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
6 299. szám. fog, hogy az egy összmunkálatba foglaltassák és a törtónt megállapodások szerint közzététessék. Epúgy megfelelő intézkedéseket fognak tenni, hogy a kölcsönös közbenső árúforgalomra vonatkozó statisztikai anyag egyetértőleg megállapított elvek szerint gyűjtessék és a monarchia két állama által külön-külön közzététessék. XII. Czikk. A só- és dohányjövedók és azok a közvetett adók, a melyek az ipari termelésre közvetlen befolyással vannak, nóvszerint a sör-, szesz-, ásványolaj- és czukoradó mindkét államban e szerződés ideje alatt egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint fognak kezeltetni és azok csakis közös egyetértéssel változtathatók meg. Hogy az egyenlő rendszabályok kezelésében az összhangzat megóvassók, mindkét szerződő fél pénzügyministerének joga lesz a másik szerződő fél vezénylő és beszedő hatóságának ügyvitelébe időről-időre betekinteni. Az e czólra kijelölt közegek a másik fél pónzügyministere által a szükséges igazolványnyal ellátandók. A törvények és igazgatási rendszabályok egyenlőségétől eltérésnek lehet helye: a) A sójövedéket illetőleg annyiban, a mennyiben annak az alapelvnek megóvásával, hogy mindegyik egyedárúsági terület részére biztosíttassák az ott fogyasztásra kerülő só után járó adójövedelem, mindegyik fél a másik fél kormányának hozzájárulása mellett marhasót szolgáltathat ki. b) Azokat a közvetett adókat illetőleg, a melyek az ipari termelésre közvetlen befolyással vannak, annyiban, a mennyiben mindegyik fél emez adók mindegyike után kizárólag saját államterületén adópótlékokat szedhet és az adópótlék alá esőkkel egyenlő oly tárgyakat, a melyek a vámvonalon át vagy a másik fél államterületéről, vagy Bosznia és Herczegovínából behozatnak, az adópótlék mórvével egyenlő adóval illetheti. Ennek az adópótléknak, illetőleg a vele egyenértékű adónak behozatala alkalmából azonban sem adóvonal nem létesíthető ezekkel a területekkel szemben, sem valamely kiviteli vagy termelési jutalom nem engedélyezhető. Az ily adópótlékok beszedéséről szóló törvényjavaslatok csakis a másik fél kormányával történt előzetes megegyezés után terjeszthetők a törvényhozás tárgyalása alá. Az adópótlékot nem szedő fél jogosítva van azt kívánni, hogy ebbeli kívánságának közlésétől számítandó egy év leforgása után, a másik fél, a mely az adópótlókot szedi, az adónak a pótlék teljes mérvével vagy eme mérvnek bizonyos részével való felemelését megengedje, illetőleg foganatosítsa. Ha valamely fél államterületén ilyen adópótlék szedetik, ezt az adópótlókot ós annak egyenértékét illetőleg a másik fél pénzügyministerét szintén megilleti az a fentemlített jog, hogy a vezénylő és beszedő hatóságok ügyvitelébe betekintsen ós az ennek foganatosítására kijelölt közegek a szükséges igazolványokkal szintén ellátandók. Ugyanez a rendelkezés a marhasó kiszolgáltatásának esetére is szól. Azok után az adótárgyak után járó adóvisszatérítésekből, illetőleg kiviteli jutalmakból, a melyek a magyar korona országaiból, továbbá a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokból, valamint az 1879 : LII. t.-cz. értelmében a közös vámterületbe beolvasztott Bosznia és Herczegovina területéről a közös vámvonalon át kivitetnek, mindegyik terület a saját ilyféle kivitelére eső részt tartozik viselni.
