Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-287. Törvényjavaslat, a tengeri szabadhajózást űző magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről

287, szám. 67 Ehhez képest az 1895. évi XXXIV. t.-czikknek azon intézkedése, mely szerint a hajóépítés előmozdítására kért segélyt kizárólag a hajógyáros javára állapítja meg, a kivánt czél elérésére eléggé hatásosnak nem tekinthető, mert ily eljárás mellett a hajós vállalkozónak azon érdeke, hogy hajóját inkább hazai gyárban rendelje meg, az egyéb üzleti érdekek mellett nem jut kellően érvényre. Másfelől viszont figyelembe veendő azon körülmény is, hogy a hajóépítési segély megadásának magában véve is nagyobb jelentősége van akkor, ha az annak felhasználásával épült hajó elkészülte után a hazai tengerészet hajóállományát növeli és hazai vállalataink érdekében alkalmaztatik szolgálatra. Ily körülmények között szükségessé vált tehát, hogy a szabadhajózás támogatásának újra szabályozásával egyidejűleg a tengeri hajóépítés segélyezésének kérdése a fenforgó érdekekhez mérten szintén új rendezés alá vétessék. Ezen rendezés lényegót — mint az már az előadottakból is kitetszik, — az képezi, hogy az idézett 1895. évi XXXIV. t.-cz. alapján a hajók építésének előmozdítására szánt segély az eddigi eljárás fentartása helyett a gyáros és a megrendelő között lehetőleg egyenlő arányban megosztassék. Ez által ugyanis nemcsak azt érjük el, hogy a külföldi számlára történő hajóépítésnél, mely esetben a megrendelőnek külön segélyre részünkről igény nem fog nyújtatni, az államkincstár a tényleg szűkebb mérvben kielégített hazai érdekekhez képest, kisebb mértékben terheltetik meg, hanem azt is, hogy a szabadhajózásra szánt hajóink megrendelésénél, illetve építésénél egymással szemben álló mindkét fél saját érdekénél fogva ösztönöztetni fog arra, hogy a hazai hajóépítő ipar fejlesztésére kölcsönösen közrehasson. Áttérve ezek után az itt fekvő törvényjavaslatnak részletes indokolására, e tekintetben a következőket van szerencsém előadni: ~-w A javaslat 1-ső §-a felsorolja azon igényjogosultakat, kiknek érdekében a beszerzési és járatsegélyek megállapíttatnak. — E tekintetben a korábbi állapottal szemben változás nem forog fenn, alaki szempontból azonban czélszerűbbnek látszott ezen az 1893. évi XXII. t.-cz. 4. és 5-ik §§-aiban a beszerzési ós járatsególyekre nézve külön-külön ismertetett határozatot egybevontan szövegezni. A beszerzési segélyek tekintetében a javaslat 2-ik §-ában a segélytételek a hajók nemére és osztályzatára való tekintet nélkül egységesen állapíttattak meg> Az eddigi törvény alapján tett tapasztalatok ugyanis bebizonyították, hogy az érdekeltek kizárólag az eddigi legmagasabb segélynek kiérdemlésére törekedtek; a megkülönböztetés fentartásának tehát nem lenne czélja, — és az okvetlenül azt eredményezné, hogy a szabadhajózás segélyezése keretében modern szerkezetű vitorlásoknak beszerzését ezután sem mozdíthatnék elő. Igaz ugyan, hogy a gőzösök és a vitorlások beszerzési ára közötti jelentékeny különbséget tekintve, a segély-nek egységes tételben való megállapítása a vitorlásokra nézve jelentékenyen kedvezőbb elbánást biztosít, de szem előtt tartva azon fontos érdekeket, hogy tengerészeink kiképzéséhez a vitorlások nyújtják a legjobb és legsikeresebb eszközt, továbbá azt, hogy hajóállományunk, melyből a jelentékenyebb szolgálatra már különben sem képes régi vitorlások nemsokára el fognak tűnni, ez ideig egyetlen egy új vitorlással sem rendelkezik: nemcsak tengerészeti, hanem általános közgazdasági szempontból is előnyös eredményt fogunk elérni akkor is, ha új vitorlások beszerzését az aránylag magasabb segélyekkel biztosítjuk. A mi a segély tételek folyósításának kérdését illeti, a javaslat a korábbi állapothoz képest azt a változást czélozza, hogy az ezután is 15 évre terjedő segélynek aránylag nagyobb hányada fizettessék az első években, a mikor ugyanis a hajóüzembe állításának nehézségeivel szemben a hajótulajdonosnak a segélyre nagyobb szüksége faji. — De nemcsak ezen szempontból, hanem a pénzügyi okokból 9*