Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-286. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez, a felső-eőr-tarcsa-felső-lövői helyi érdekű gőzmozdonyú vasut enedélyezése tárgyában

i 6 286. szám. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egj vágányra készítendő. — A h. é. vasnt szelvénye­zésének irányát alapul véve, a legnagyobb emelkedés 18°/ 0 o-ben, a legnagyobb esés pedig 14°/oo-ben állapittatik meg. — A kanyarulatoknak a nyilt pályán 250 méter­nél kisebb fólátmérővel nem szabad birniok. Általában a pálya irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő épí­tési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalá­sok, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt meg­szabott maximális lejtviszonyokra és minimális ívsugarakra nézve, melyek lénye­gesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb emlí­tett eredeti tervekbén előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben, és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azt a kereskedelemügyi minister az engedélyes előzetes kérvényére, az ebben részle­tesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által teljesen megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pálya szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében vagyis a kavics­ágy alsó felületének magasságában mérve 4"o (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelósnek és a vágány kibővítésé­nek megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2'5 méter magasságig l x / 2 vagy 1^4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig leg­alább l 1 ^ lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének ós minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágások­nál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egj lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azok­nak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választan­dók, illetve állapítandók meg és úgj létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállí­tására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok minél rendesebb ós szabályosabb alakkal ós fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályá­nak hóval vagy futóhomokkal való befúvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben ós módon viztelenítendők lesz­nek — olyképen azonban, hogy a vizlevezetés módja és a folytonosságának biztosí­tására előállítandó munkák Ós művek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom