Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.
Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak
298. szám. 375 121-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 7.811. ikt. sz.: A Szamosújvártt, 1903. évi márczius hó 22-én tartott népgyűlés. Mélyen tisztelt Országgyűlés! A nemzeti öntudatra ébredés, mely mint a tavaszig szellő, ellenállhatatlan erővel járja be hazánk egész földét, hozzánk is eljutott. És valamint a tavaszi szellő langyos fuvalmára a természet örök törvényei szerint enged a tél fagya, hogy a föld hosszú álma után líjra megtermékenyüljön: úgy tűnt el a közönyösség évtizedes jégkérge a mi sziveinkről is, hogy a tétlenségből felébredve alkotmányos jogaink védelmére megnyilatkozzunk. Szamosújvár szab. kir. város polgársága mindig a legodaadóbb hűséggel szolgálta & magyar hazát a múltban is és éppen olyan hű akar lenni a jövőben is! Éppen ezért csatlakozik városunk, mint önálló választókerület hazánk törvényhatóságainak, választókerületeinek ós községeinek hazafias sorához, hogy kifejtse hazafias aggodalmait, melyeket az ujonczlétszám fölemeléséről szóló törvényjavaslat keltett. Mert hiszen méltán aggaszt e javaslatnak előre kiszámíthatlan terhe, mely által az ország népére éppen a jelen válságos gazdasági viszonyok között háramlana, mert a nemzet több terhet elviselni már képtelen. Örömmel hallottuk annak idején, hogy minő fontos az ország népére súlyos helyzetében, milyen áldásos törvényjavaslatokkal fog országgyűlésünk ezen ülésszakában foglalkozni. Ámde, úgy látszik, csalódni fogunk e várakozásunkban, mert a katonajavaslatok elhúzódó tárgyalása ezen tervbe vett hasznos intézkedések foganatosítását annyira eltolja, hogy mire megvalósíthatók lesznek, már mit sem fognak segíteni a hosszas várakozásban végkép kimerült népen, hazánkon. Ezért alkotmányos jogunkkal élve, kérjük a mélyen tisztelt Országgyűlést, vegye le napirendről az ujonczlétszám felemeléséről szóló törvényjavaslatot, mint olyant, mely a jelen válságos gazdasági helyzetben a nemzet erejét ok nélkül ujabb terhekkel rakván meg, csak gyöngítené az országot; helyette pedig kezdje meg minél előbb és tárgyalja le minél gyorsabban azokat a tervbe vett javaslatokat, melyek az általános nyomor enyhítését czélozzák, melyek a nemzet anyagi erejének fokozását ós így hazánk és alkotmányunk erősbülését hivatvák előmozdítani. Mólyen tisztelt Országgyűlés! Nem helyezkedünk mi a megtagadás merev álláspontjára, mert mint igaz hazafiak, hazánk, alkotmányunk és apostoli királyunk védelmére — bár roskadozik válunk a terhek alatt — minden áldozatra készek vagyunk. Ha tehát hazánk, alkotmányunk ós a királyi trón forogna veszélyben, ha azok védelme kívánja meg a nemzettől az ujabb áldozatokat: mi készek vagyunk azokat meghozni. Mindent megadunk, mi alkotmányunk biztosítékait növelné, a mi a nemzeti erőt a jövő esélyeivel szemben fokozná, a mi a magyar korona és trón szilárdságát emelné: azért helyeslőleg járulnánk hozzá a mélyen tisztelt Országgyűlés minden olyan határozatához, mely e sérelmes törvényjavaslatnak napirendről való levételével egyidejűleg arra utasítaná a kormányt, hogy nemzeti jogainknak a haderő magyar részében mielőbb érvényesülést szerezzen. A Szamosújvárt, 1903. márczius 22-én tartott népgyűlés határozatából. Esztegár László s. k., ^ Dr. Gopcsa Jakab s. k., elnök. jegyző.
