Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak

370 298. szám. legelső sorban anyagi erő szükséges. Egy esetleges háború esetében micsoda vagyoni ereje lehet egy kizsarolt, gazdaságilag tönkretett országnak? A gazdaság-politikai kérdésen túl menve, felvetjük a kérdést, háború esetén hogyan fog [helyt állani az a hadsereg, melynek vezényszava, jelvénye, egész szelleme ellentétes a hadsereget alkotó polgárok összességének egész érzület­világával ! Hogyan lehet józanul azt kivánni, hogy a magyar katona idegen zászló alatt küzdjön és meghaljon a fekete-sárga és kétfejű sasos lobogó uralmáért, a mely előtte gyűlölt, mert hiszen ez a jelvény az ő hazája szabadságának és független­ségének elnyomását jelenti. Hogyan lehet józanul azt kivánni, hogy a Grotterhalte hangjai mellett induljon a golyózáporban az ellenség ellen, mikor ez felidézi lelkében a zsarnoki elnyomás és önkénynek keserves bántó emlékeit. Hogy mindezt nem akarja belátni a kormány, az végtelenül elszomorító, mert ily módon a dynasztiával szeretettel összeforrt nemzet egyesülése közé éles éket üt, a helyett, hogy a haza és a trón egységes érdekének szolgálatában ipar­kodnék a közös hadseregi ntézményével némileg is megbékíteni a nemzetet akként, hogy nemzeti szellemben fejlesztésével közelebb hozná azt a polgárság szivéhez. Ha az országgyűlés többsége elhatározza, hogy a jelenlegi szomorú gazdasági viszonyok között is erősíti a közös hadsereget, ily módon a nemzeti érdekekkel ellen­tétben szolgálatába áll az osztrák nagyhatalmi törekvéseknek, a legkevesebb, a mit jogosan megkövetelhetünk, az, hogy a haderőnek ez a fejlesztése nemzeti alapon történjen. A közös hadsereg magyar része legyen csakugyan magyar. Mi tartjuk fenn, a mi fiaink szolgálnak benne, nemcsak jogos, de természetes az a kíván­ságunk, hogy nemzeti lobogónk alatt, magyar vezényszó mellett szolgáljon, és a magyar alkotmányra esküt tegyen. Mélyen tisztelt Képviselőház! A tápéi választókerület polgárainak Dorozsmán, 1903. évi márczius hó 29-ik napján tartott népgyűlésen egyhangúlag hozott határozatát alkotmányos jogunknál fogva a mélyen tisztelt Képviselőház elé terjesztjük, és ezen határozatnak kerületünk országgyűlési képviselője által 150 tagból álló küldöttségünk jelenlétében felirat alakjában történő benyújtása útján hazafias tisztelettel és őszinte bizalommal kérjük a magyar törvényhozási testületet: 1. hogy a katonai javaslatok a napirendről levétessenek; 2. a kormány utasíttasson oly törvényjavaslatok benyújtására, melyek értel­mében addig is, a míg az önálló magyar hadsereg felállíttatik, a közös hadsereg­magyar részében a magyar állam jelvényei használtassanak, a vezényleti és szolgálati nyelv az állam hivatalos nyelve legyen, a hadsereg minden egyes tagja a magyar alkotmányra esküt tegyen, A népgyűlés nevében hazafias tisztelettel Dr. Széli Gyula s. h, Ifj. Czékus Ferencz s. k, jegyző. elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom