Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak

298. szám. 311 82-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 7.39(5. ikt. sz.: Nyíregyháza szab. kir. város lakosai. Mélyen tisztelt Képviselőház! Nyíregyháza város és Szabolcs vármegye szomszédos községeinek polgárai a folyó évi márczius hó 8-án Nyíregyházán pártkülönbség nélkül egybegyűlvén, az igen tisztelt Képviselőház előtt tárgyalás alatt álló azon törvényjavaslatok felett, melyek közül az egyik az 1889. évi VI. törvényczikk 14-ik §-ának módosítását, a másik az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlását, illetve a póttartalékosok egy részének kivételes igénybevételét czélozza, beható tanácskozást folytattak. Ezzel kapcsolatban tárgyalás alá vette több ezer főből álló népgyülésünk az említett katonai javaslatokkal kapcsolatos azon kérdéseket is, melyek ez idő szerint a közvéleményt országszerte oly élénken foglalkoztatják. A népgyűlésen egyhangúlag elfogadott ós ezen kérvénybe foglalva a mélyen tisztelt Képviselőház elé terjeszteni rendelt határozat a következő: 1. »A Nyíregyházán 1903. évi márczíus hó 8-án tartott népgyűlés, a melyre Nyíregyháza város és Szabolcs vármegye szomszédos községeinek polgárai pártkülönbség nélkül sereglettek össze, hazafiúi aggodalommal és mély megdöbbenéssel szerzett tudomást arról, hogy a hadügyi kormányzat az ország katonai terheit újólag fokozni akarja. Ezen oknál fogva gondos mérlegelés alá vévén a fenforgó viszonyokat és körülményeket, minthogy ennek eredménye szerint Magyarország népének eddig is csak a legvégső erőfeszítéssel elviselhető közterhei a nemzet gazdasági tönkre tétele nélkül immár nem emelhetők; minthogy továbbá egy pillanatig sem szenvedhet kétséget az, hogy miként a múltban, ép úgj a jövőben is bármikor, ha édes hazánkat komoly A^eszedelmek fenyegetnék, hónáért annak minden fegyverfogható polgára síkra szállani, vagyonát, vérét és életét áldozni mindig kész leend, — ez idő szerint azonban nem is állítja senki, hogy hazánk ilyen veszélyben forogna; ezekre való tekintettel a népgyűlés a katonaság létszámának és vele együtt a katonai terheknek czélba vett felemelése ellen teljes meggyőződésből és lelke teljes erejéből tiltakozik. 2. Minthogy viszont meggyőződése az, hogy a magyar katonaságba vetett bizalmának elengedhetlen alapfeltétele, hogy a haza védelmére rendelt hadsereg minden izében magyar legyen, kívánja és követeli a, népgyűlés, hogy a magyar hadseregben és az ahhoz tartozó hadtestekben kizárólag magyar tisztek alkalmaztassanak ; szolgálati és vezényleti nyelve a magyar legyen; a magyar haderőben a magyar lobogó, magyar czímer és magyar szinek alkalmaztassanak. 3. Yégül miután a honvédségnél ós a külföld több államában is bebizonyult, hogy két ev a sorhad kiképzésére teljesen elegendő; a magyar népnek értelmi képessége és általában harczra termett volta pedig magában véve is feleslegessé teszi a harmadik szolgálati esztendőt; és mert nemzetgazdasági tekintetekből-is kiszámíthatlan hordereje van annak, hogy a családok legmunkabiróbb tagjai épen legerőteljesebb korukban ne vonassanak el a szükségesnél hosszabb ideig családjaiktól: kivánja és követeli a népgyűlés, hogy a három évi fénpleqes katonai szolgálat ideje két évre leszállíttassék!«