Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak

298. szám. 253 56-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 6.855. ikt. sz.: Homok község választói, adófizetői és hadkötelesei. Tisztelt Képviselőház! Mi alulirottak, Homok község választói, adófizetők ós hadkötelesei egy alázatos kérelemmel járulunk a tisztelt Képviselőház elé azon reményben, hogy a t. Képviselő urak méltányolják kérésünket. Ugyanis a lapokból arról értesülünk, hogy a nm. m. kir. honvédelmi minister úr ujabban szaporítani akarja a katonaságot, nem tekintvén azt, hogy ezzel ujabban majdnem kizárólag azon osztályt terheli meg vér- és pénzadóval, a mely osztály (t. i. földmivelő kisbirtokos osztály) már eddig is úgysem birja a rája súlyosodé terheket. Báró Solymossy Ödön jelenlegi orsz. képviselőnk tudja legjobban azt bebizonyítani, hogy mennyi adóval van itt a mi vidékünkön egy kisgazda, egy zsellér és egy kis viskótulajdonos is megróva; mert hisz azt elmondotta a Képviselőházban 1902. évben, miután az aktákat beszerezte; és így tudja ő is azt, hogy mi reánk ujabb terhet róni nem lehet. Ennélfogva alázatosan kérjük a nagyságos képviselő urakat, hassanak oda, hogy a nm. m. kir. honvédelmi minister a most tárgyalás alatt levő katonai javaslatokat vonja vissza; és helyette terjeszszen be oly javaslatot, mely szerint az országban levő földmives-osztályt nem megterhelni, hanem a terhén könnyíteni lehetne; vagyis kérjük azt, hogy a katonai évet három évről két évre szállítsák le, mi által a szegény földmives-nópen sokat segítenének. Hisz sokkal könnyebb volna kormányozni az ország népét, ha az boldog, mintha agyoncsigázott és nyomorult. Végül még egyre felkérjük a t. Képviselőházat, arra t. i.: hogy ne gondolják ám azt, hogy miután aránylag csekély kérvény érkezik oda, mintha talán ez azt jelentené, hogy az ország népe a katonai javaslatokat helyesli; nem! Ennek az oka egyszerűen csak az, hogy minden községben talán nem is olvasnak lapot, vagy ha olvasnak is, azokat a katonai javaslatok legkevésbbé sem érintik, mert az ilyen annyi terhet még megbir, mintha a nagybirtokosok, de az egyszerű földmives mindnyája nem is érti, mik azok a katonai javaslatok, csak a súlyos teher miatt zúgolódik; a kik pedig a mozgalomnak vezetői kellenének lenni a nép érdekében, m. pl. a jegyzők, a lelkészek és tanítók, ezek mindenhol nem teszik meg; a jegyzők és tanítók a kormány javaslata ellen nem mernek, a lelkészek pedig azért nem teszik ezt, mert mindjárt reá fogják, hogy az állam ellen izgatnak. Tehát ez az oka, hogy aránylag csekély kérvény érkezik a Képviselőházhoz. Ismételten kérjük a t. Képviselőházat, könnyítsenek immár terhünkön, hozzák be a kétévi katonai szolgálatot, az ujoncz-felemelés ellen küzdjenek teljes erejükből. Bizva a t. Képviselőház jóindulatában irányunkba, maradunk hazafias tisztelettel: választók, adófizetők és hadkötelesek nevében Homok, 1903. február 9-én. Hospely József s. k. és 29 társa.