Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-285. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez, a hódmezővásárhely-makó-nagyszentmiklósi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről

16 285. szám; helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása elöidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenítendők lesznek — olyképen azonban, hogy a vizlevezetés módja és a folytonosságának biztosítására előállítandó munkák és művek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 08 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. Azonban a Maros árterében és kellő hosszban még azon túl, az ahhoz mindkét oldalról csatlakozó vonalrészek mentén is az anyagárkok és a pályatöltés lába közötti padkáknak oly széleseknek kell lenniök, hogy azokon a töltéslábak még akkor is elhelyezhetők legyenek, ha később netalán a Maroshid pályaszinének felemelése esetében a csatlakozó töltéseknek megfelelő felmagasítása is szükségessé válnék; megjegyezvén, hogy a padkáknak még akkor is legalább 0"8 méter szélességben érintetlenül szabadon kell maradniok. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, a magy. kir. államvasutaknál érvényben álló elhatárolási szabályzatban előírt szélességben beváltandók, illetve kisajátítandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából ugy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 08 méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett lesz tartandó, és úgy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékainak lejtői a szükséghez képest biztosítandók. A hó- vagy futóhomok-befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapíttatni és az építési tőke terhére elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek szine között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — átereszeknél és kisebb hidaknál 0*8—l'o m., nagyobb hidaknál pedig legalább l/so méter nyilt magasság maradjon. A Maros-hidnál azonban ezen nyilt magasság legalább 2'so méter legyen és — azon esetre, ha ezen nyilt magasság a jövőben netalán megnagyobbítandónak találtatnék, a hid ellenfalai, szárnyai és pillérei, úgy az alapban, mint azon felül, már most oly szélességi és hosszúsági méretekkel, valamint az ellenfalak oly elhelyezéssel építendők, hogy azok annak idején minden nehézség, illetve ezen építmények lényeges átalakítása nélkül még l4o méterrel magasabbra felfalazhatok legyenek.