Képviselőházi irományok, 1901. XX. kötet • 238-284. sz.

Irományszámok - 1901-238. A közigazgatási bizottság jelentése, „a kivándorlás szabályozásáról” szóló 195. számú törvényjavaslathoz

238. szám. o mányunk azon helyes társadalmi (sociális) államigazgatásáról (politicájáról) tesz tanúságot, liogy csakis a tények kényszerhatása alatt kívánja e javaslatban -— a kivándorlásra — társadalmi bajaink általános orvoslásáig — reá utalt honfitársainkat gyámolítani, — a kivándorlás előmozdítását, szükségen felüli fejlesztését azonban állami feladatnak, nemzeti érdeknek nem tekinti; el nem ismeri. — A kormány társadalmi (sociális) államigazgatásának (politicájának) következetes tevékenységét. nemzeti és gazdasági erőink megvédésére és fejlesztésére irányuló komoly ós czéltudatos törekvését bizonyítja e javaslat, melyet az igazságügyi bizottság a t. Háznak általánosságban elfogadásra, azon meggyőződés és remény kíséretében ajánl: hogy a törvényhozás, kormány ós társadalom erőteljes együttműködésének, nemzeti érzésének sikerülni fog társadalmi bajainkat szellemi új áramlatok felébresztésével és a gazdasági tevékenység hatályosabb kifejtésével — gyökeresen és olykép orvosolni, hogy a haza minden munkás ha boldogulását honn megtalálja, hogy kit e magyar föld szült — magyarnak és e hazában megmaradhasson. A közigazgatási bizottság által már korábban letárgyalt javaslat részleteiben az igazságügyi bizottság a következő módosításokat ajánlja: A javaslat cziméül »kivándorlás szabályozásáról« helyett »kivándorlásról« állapítandó meg. A javaslat 1. §-ában »állandó« helyett »tartós« kifejezés teendő. A 2. §. a) pontjának változatlan elfogadása mellett jelentésébe felveendőnek határozta a bizottság annak kimondását, hogy az ezen pontban említett hatóság alatt a védtörvény 62. §-ában megnevezett hatóság, illetve hatóságok értendők, következőleg kivándorlási engedély megadására katonai hatóságok csakis a tényleges katonai szolgálat ideje és hatálya alatt illetékesek. A 2. §. b) pontja úgy törvónyszerkezeti, mint a büntető-törvények és eljárási szabályok összhangja tekintetéből következőleg szövegezendő: »b) azok, a kik ellen szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény miatt bűnvádi eljárás van folyamatban, nemkülönben az elitéltek a büntetés végrehajtása előtt nem vándorolhatnak ki.« A 2. §. c) pontja arra való tekintettel, hogyha a 15 éven felüli nőszemólyek megbízható felnőtt személy kísérete nélkül kivándorlásra jogosíttatnak, — az erkölcsrendőri szempontba ütköző leánykereskedés mozdíttatnék elő, — a közigazgatási bizottság javaslata értelmében olykép módosítandó, hogy ezen pont 2-ik sorában »óven« ós »ebben« szavak közt a javaslatban előforduló »alóliak« szó kihagyassék és e helyébe, a fennjelzett 2 szó közé »alóli férfi személyek és a kiskorú nőszemélyek« körülírás iktattassák be. Ellenben mellőzendőnek tartja az igazságügyi bizottság a közigazgatási bizottság által a 2. §-hoz ajánlott azon módosítványt, hogy »közadóval hátralékosok, továbbá azok, a kik olyan szolgálati vagy munkaszerződési viszonyban állanak, a mely viszonynak megszegését a törvény büntetendő cselekménynek nyilvánítja, közadó-tartozásuk, illetve szolgálati, vagy munkaszerződési kötelezettségük teljesítése vagy rendezése előtt nem vándorolhatnak ki«, mivel más törvényekben biztosított jogokat e törvényben megerősíteni felesleges, más törvények által nem tiltott szabad mozgást pedig az emberi alapjogok ellenére megakasztani, állami feladat nem lehet. A 3. §. változatlanul fentartandó. A 4., 5. és 6. §§-ban »a ministerium« helyett »a belügyminister« teendő, mivel a ministeri felelősség elvével ezen kifejezés fér össze annál is inkább, mert nem az összkormány, hanem a belügyéi- hatáskörébe tartozó intézkedésekről történik e §§-ban rendelkezés.