Képviselőházi irományok, 1901. XX. kötet • 238-284. sz.
Irományszámok - 1901-263. Törvényjavaslat, a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről
106 263. szám. általában véve üdvösnek tartják, annak öt évi tartamát nem sokaihatják. Az egyezmény első éveiben a czukoripar világszerte nagy átmeneti nehézségekkel fog küzdeni. Ezekben az első években tehát az egyezmény jótékony hatását alig, vagy csak kis mértékben fogja éreztethetni, mindaddig, mig a túltermelés és a világpiaczra nyomasztólag ható nagy készletek el nem tűnnek. Ehhez időre van szükség. Olyan egyezmény, a mely rövidebb időre, például 3 évre szólana, teljesen czóltévesztett intézkedés lehetne, mert akkorára szűnnék meg, a mikorra az átmeneti nehézségek legyőzetvén, üdvös hatását éreztethetné. Az öt évi időtartam viszont elegendőnek látszik arra, hogy az alatt a czukortermelés világszerte egészséges alapokra helyezkedjék, s mig egyrészt az öt évi tapasztalat elég anyagot fog nyújtani az egyes államoknak arra, hogy megitélhessók, czólszerű lesz-e továbbra is az egyezmény fentartása, addig remélhető, hogy ez öt óv alatt a czukortermelés helyzete annyira megerősödhetik, hogy nem fog egyhamar válságos helyzetbe jutni akkor sem, ha az egyezmény tovább fentartható nem lenne. Másrészt az Öt év nem elég hosszú idő arra, hogy a nádczukor a rópaczukortermelést jelentékenyen háttérbe szoríthassa, még akkor sem, ha a jövő, az összes ma mutatkozó ellenkező jelek daczára, csakugyan igazat adna azoknak, a kik szerint az egyezmény által a répaczukortermelés érdekei a nádczukortermelés érdekeinek ki lettek szolgáltatva. Azt, hogy az egyezmény miért lép életbe 1903. évi szeptember hó 1-ón, alig tartom szükségesnek bővebben fejtegetni. Az egyezménynek mindenesetre a rópaczukortermelési idény kezdetén, tehát legczélszerűbben az óv szeptember havának 1-én kellett életbe lépnie. Es ha az idő előrehaladottságára való tekintettel nem is volt lehető annak a felmerült, s különösen angol részről táplált óhajnak a teljesítése, hogy az egyezmény már 1902. évi szeptember hó 1-én lépjen életbe; kétségtelen, hogy ha egyszer a czukorkérdesnek nemzetközi egyezmény utján való szabályozása kívánatosnak látszik, legczélszerűbb, hogy ez a szabályozás a lehető legkorábban' bekövetkezzék. A világ czukorpiaczain az egyezmény elérése óta észlelhető fejlemények is igazolják azt, hogy az egyezmény mielőbbi hatálybalépte kívánatos. Ez a mielőbbi határidő pedig, nem lehetvén 1902. évi szeptember hó l-e, csak 1903. évi szeptember hó l-e lehet. Az egyezmény 5 óv után is hallgatólag további egy-egy esztendeig érvényben marad, ha 12 hónappal előbb, t. i. a megelőző év szeptember l-ig egyik szerződő állam sem mondja fel. Egy állam felmondása esetén a többi államok is visszaléphetnek. A monarchia két államának kormányai közt erre vonatkozólag létrejött megegyezés szerint biztosítva van mindkét állam részére az a jog, hogy a kérdéses egyezményt a külügyminister bármelyik állam kívánatára felmondja. A tizenegyedik czikk és az egyezmény kiegészítő részét képező záró-jegyzőkönyv az egyezményben résztvevő államok gyarmatainak, valamint tengerentúli tartományainak és külhoni birtokainak helyzetét határozza meg. Az általános elv az, hogy az egyezmény a szerződő államok ily gyarmataira, tartományaira és birtokaira is kiterjed. De e tekintetben számolni kellett az egyes államoknak és gyarmataiknak, valamint tengerentiili tartományaiknak ós külhoni birtokaiknak egymás közti közjogi viszonyával, a melynél fogva a kérdés egyöntetűen megoldható nem volt, és ezért külön intézkedések voltak teendők a németalföldi gyarmatok, az angol koronagyarmatok ós Nagy-Britannia autonóm gyarmatai és birtokai tekintetében. Az angol koronagyarmatokra és a németalföldi gyarmatokra nézve kijelentette az angol, illetve németalföldi kormány, hogy e gyarmatok czukrának- az egyezmény tartama alatt semminemű közvetlen vagy közvetett jutalom adatni nem
