Képviselőházi irományok, 1901. XX. kötet • 238-284. sz.
Irományszámok - 1901-263. Törvényjavaslat, a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről
96 263. szám. tétel mellett, hogy Francziaország egész, tehát az 1900-iki párisi megállapodások szerint megtartható közvetett kiviteli jutalmát is, eltörölje. Ez alapon csakugyan létrejött és az érdekelt államok kormányainak meghatalmazottjai által — Románia meghatalmazottja kivételével — 1902. évi márczius 5-én Bruxellesben aláíratott az a nemzetközi egyezmény, a melynek törvényhozási utón leendő megerősítését a magyar kormány nevében ezennel ajánlom. Románia kormánya nem fogadhatta el az egyezményt, mert ennek egyes rendelkezései ellenkeznek azokkal a kötelezettségekkel, a melyeket Románia az ottani czukorgyárakkal szemben vállalt volt. Midőn az ily módon létrejött egyezménynek a magyar országgyűlés által való elfogadását és megerősítését a kormány nevében ajánlom, teszem ezt abban a tudatban, hogy a czukorkiviteli jutalmaknak az egyezmény rendelkezései értelmében való nemzetközi megszüntetése, nemcsak a fogyasztó közönség terheinek csökkentésére és az állam részéről eddigelé a répaczukortermelés támogatására fordított nem jelentéktelen áldozatok megtakarítására szolgál, — hanem, hogy az a közgazdasági szempontból nagy jelentőségű rópaczukortermelésünk érdekében is kívánatos. A világ czukorpiaczán az utóbbi évek folyamán észlelt események kézzelfoghatóan beigazolták, hogy a nagymérvű állami támogatás rendszere — bármily nagy eredményeket ért is el a múltban, s báműly üdvös hatásúnak mutatkozott is a répaczukortermelés megteremtése ós fejlesztése érdekében, — túlélte magát. A túltengő állami támogatásoknak tulajdonítható, hogy a túltermelés folytán a termelési költségek alá sülyedt világpiaczi ár nem érvényesíthette hatását a túltermelés megszüntetése és egészséges áralakulás képződése érdekében. S e túltengő állami támogatások okozták, hogy egyes államok saját czukoriparukat kiegyenlítő vámok szedése által igyekeznek megvédeni a nagyfokú támogatásban részesült idegen czukor nyomasztó versenyével szemben. Kétségtelen, hogy ha a répaczukrot termelő államok a jövőben is megmaradnak az eddigi támogatási rendszer mellett, mindjobban kényszerítik azokat a czukorbehozatalra szoruló államokat, a melyeknek a czukortermelés terén is vannak jelentékeny érdekeik, hogy ezt a czukortermelóst kiegyenlítő vámokkal védjék. És az a körülmény, hogy Nagy-Britannia kormánya ugylátszik erélyesen elhatározta, hogy tengerentúli gyarmatainak és birtokainak rendkívül válságos helyzettel küzdő czukortermelését, ha kell, kiegyenlítő vámok behozatala által is megvédi: magyarázza meg azt a- lényeges befolyást, melyet Nagy-Britannia kormányának állásfoglalása, a bruxellesi egyezmény létrejöttét megelőző tanácskozásokon gyakorolt. Hogy e tekintetben mit hozhatna a jövő, arra világot vet Brit-Keletindiának legújabb intézkedése, a melylyel az 1902. év nyarán, a magas vámvédelem oltalma alatt kartell-hasznot élvező czukorra a kartellhasznot ellensúlyozó kiegyenlítő vámokat hozott be, a, Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én aláirt egyezmény IV. czikkének utolsó bekezdése értelmében kiszámított mérvben. Ez intézkedés annál inkább érdekel bennünket, mert az utóbbi években Brit-Keletindia volt a magyar czukor legjobb kiviteli piacza. A magyar czukorkivitel volt: nyers czukor értékben az 1899/900. termelési időszakban 1,424.413 mm., az 1900/901. termelési időszakban 1,803.529 mm., az 1901/902. termelési időszakban az ez idő szerint rendelkezésre álló ideiglenes adatok szerint 1,817.497 mm. Ezekből a mennyiségekből Brit-Keletindiába vittünk, nyers czukor értékben az 1899/900. termelési időszakban 332.594 mmt, az 1900/901. termelési időszakban 471.869 mmt, az 1901/902. termelési időszakban, az ez idő szerint rendelkezésre álló ideiglenes adatok szerint 876.217 métermázsát. E jelentékeny kiviteli piaczunk a kiegyenlítő vámok szedésének tartama alatt a magyar, czukor elől feltétlenül el lesz zárva, és maga ez a körülmény eléggé
