Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.

Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés

XXIV ricza-behozatal óriási magasságot ért el, rendszerint alig 12—14 millió korona értékű árút hozunk be. Az 1897. évi behozatal értéke a fönt említett körülménynél fogva 267, sőt az 1898. évi behozatal értéke 66"9 millió korona volt, s még az 1899. évi érték is meghaladta a 20 millió koronát. A behozatali czikkek sorában rendszerint a kukoricza, repcze és köles a fontosabbak, puha épület- és műfából, nyers gyapjúból, friss halakból és nyers ásványolajból szintén van meglehetős behozatalunk. Kivitelünkben, mely egészben véve sem nagy, a fűrészelt puhafa-árúk állanak első helyen, s mint aránylag fontosabb kiviteli czikkek még a marhabőr, lovak és csikók, kőszén, papiros-anyag, rúdvas és pamutszövőfönál említhetők. Szerbia egyike azoknak az országoknak, melyekkel szemben kereskedelmi mérlegünk állandóan passzív, mert innen behozott árúink értéke rendszerint többszörösen túlhaladja a kivitel értékét. Megjegyzendő egyébként, hogy ez országból való behozatalunk, mely 1899-ben érte el legnagyobb magasságát, a mondott évtől kezdve jelentékenyen hanyatlott, főleg a búzabehozatal nagy visszaesése következtében, mihez 1901-ben az ökörbehozatal csökkenése is járult. A csökkenés daczára is az említett két árú '*&&. a sertés a legjelentékenyebb behozatali czikkek: sertésekért 1901-ben HM millió, ökrökért 8*8 millió, búzáért S*a millió koronát fizettünk Szerbiának. Nagy behozatalunk van továbbá eleven szárnyasokból, árpából, kukoriczából és friss gyümölcsből is. A kivitel jelentéktelen, évenkint alig 8—13 millió korona értéket képvisel s ez az összeg is számos kisebb jelentőségű czikk között annyira megoszlik, hogy egyetlen árút sem találunk, melyből való kivitelünk legalább 1 millió koronát elérne. A fenti táblázatban nem szereplő többi országokkal való forgalmunkról is röviden beszámolva, megemlítjük, hogy Svájczból évenkint mintegy 3 millió korona értékű árút hozunk be, főleg zsebórákat, selyemszöveteket és sajtokat. A kivitel értéke évenkint 7—8 millió korona, a kivitt árúk közül az ökör, tojás, fürészelt kemény faáru és maláta érdemelnek említést. Belgiumból behozott árúink között a gyémánt, kézi lőfegyverek és nyers márvány a fontosabbak, az egész behozatal értéke évenkint 2—3 millió korona. Nem sokkal nagyobb jelentőségű a kivitel sem, melyben a fűrészelt keményfaárúkat és tölgyfakivonatot találjuk első helyen. Körülbelül ilyen keretek közt mozog Németalfölddel való forgalmunk is, melyben a behozatali árúk között a csiszolt gyémánt, nyers lenolaj, a kiviteli árúk közt pedig az árpa, gabonaliszt, kemény épület- és műfa, torpedók és nyers dohány a fontosabbak. Oroszországból főleg ásványi kenőolajat, beleket, terpentint és mákot hozunk be, oda kivitt árúink sorában pedig a ló- és csikóbőrök, nyers gyapjú, viasz, bor, lokomobilok s 1901-ben az uszáiyhajók ; a. jelentékenyebbek. Európai Törökországból jóformán csak nyers dohányt hozunk be nagyobb mennyiségben, Ázsiai Törökországból szintén nyers dohányt és valloneát, míg kivitelük úgy Európai mint Ázsiai Törökországba főként a finomított czukorra szorítkozik. Az Európán kívül fekvő országok közül újabban nagyon megnövekedett Brit-Kelet-Indiával való forgalmunk, melynek értéke 1901-ben a behozatalnál 21-3, a kivitelnél 18-4 millió koronára rúg. A behozatal értékének túlnyomó része a hántolatlan rizsre és nyers