Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.
Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés
XTX gyártmányaihoz csatlakoznak a ruházati és pipere-ipar czikkei 7074 millió koronával, mely összegből 128i millió a kalapokra, 12 -39 millió korona a fehérneműekre, 36-«2 millió korona pedig a férfiés női-felső ruházatokra esik. Az érték nagyságát tekintve különben a textilipar gyártmányai után nem a ruházatok, hanem az élelmezési és élvezeti czikkek . következnek 82-42 millió koronával. Az ide sorozott czikkek közül a czukor (17io millió korona), a czukrosságok (7'4i millió korona), bor (19o2 millió korona) és a szeszipar gyártmányai (9*75 millió korona) a fontosabbak. A vegyészeti ipar gyártmányaiért s ezek közt főleg finomított ásványolajért; gyertyáért, szappanért és festékért 38-33 millió koronát fizettünk a külföldnek, a bőripar gyártmányaiért pedig 28-17 milliót, mely összegből magukra a czipőkre 20*62 millió korona esik. A vasipar gyártmányainál kevés híján 40 millió korona van kimutatva, mely összegből 12'is millió korona a kovácsoltvasárúkra esik, 4-46 millió korona a pléhárákra, 4'63 millió a szerszámokra, a maradék a többi vasárúkra. A gépeknél és járműveknél kimutatott összeg még sokkal nagyobb, t. i. 4725 millió. Magukért a mezőgazdasági gépekért S-os millió korona ment ki tőlünk, czukor- szesz- és sörgyártási gépekért 829 millió, gőzgépekért 409 millió s gőzhajókért 3-04 millió korona. A műszerek, órák, hangszerek és apró árúk csoportja 4662 millió koronával szerepel; itt a műszerekre 9-73 millió korona esett, a hangszerekre 4i2 millió, órákra 5os millió, aranyműves-árúkra 6-50 millió, ezüstműves-árúkra 5'ee millió s végül a gyermekjátékszerekre 456 millió korona. — A többi csoportnál kimutatott érték egyenkint véve nem éri el a 25 millió koronát. Kivitelünkben, mint már föntebb említettük, a nyers anyagok foglalják el az első helyet. A nyers anyagokat csoportosításunk két alosztályra bontja: az egyikbe az élelmezési és élvezeti czikkek, a másikba a mezőgazdaság és ipar részére szükséges nyers anyagok tartoznak. Az élelmezési és élvezeti czikkeknél kimutatott 29295 millió korona értéknek túlnyomó része, nevezetesen 173-84 millió korona a vágóállatokra s ezek közt főleg az ökrökre és sertésekre esik, azonkívül a tojás 30"03 millió, a leölt szárnyas 139o millió, az eleven szárnyas 9-88 millió koronával szerepel, míg a friss hús 104o, a friss gyümölcs 92i, a hüvelyesek 7 v-o s végül a nyersdohány 1410 millió korona értéket képvisel. A mezőgazdaság és ipar részére szükséges nyers anyagok között a gabonaneműek állanak első helyen 223-94 millió koronával, mely összegből a búzára 7948 millió, rozsra 34-14 millió, árpára 44os millió, zabra 28• 51 millió s végül a kukoriezára 36i4 millió korona esik. Itt szerepelnek továbbá a tenyészés igás állatok 27o4 millió s ezek között maguk a lovak 23'36 millió koronával, továbbá a nyers bőrök 11 -ei, a nyers gyapjú 15is, sörte, szőr és tollak 11*02, nyers szerszámfa IV21-, érezek 8-93 s végül az ásványi szén 633 millió koronával. A félgyártmányoknál, melyek értéke 1901-ben 123-os millió korona volt, a faipar félgyártmányaira esik az értéknek mintegy fele része és pedig a dongára 19 • 31, a fűrészelt kemény faár ukra 21 • 11. s a fűrészelt puha faárukra 2'lift millió korona. A kikészített bőrök csoportjánál 1568 millió korona érték van kimutatva, melynek nagyobb része a talpbőrre, közönséges felsőbőrre, finom felsőbőrre és bélésbőrre esik. A vasipar félgyártmányainak értéke is felül van a 10 millió koronán, itt a rúdvas s a fekete vas- és aczélc*
