Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.

Irományszámok - 1901-218. A csongrádi választókerület képviselő-küldési jogának felfüggesztése kérdésében kisorsolt külön biráló bizottság véleményes jelentése

346 218. szám. teljes megnyugvással, kellő támpontot a kerület képviselőküldési jogának felfüggesztésére, sőt a vizsgálat ténybeli adatai s jelenségei beható mérlegelése, egymagában is, feltétlenül a kerület képviselőküldési jogának érintetlen hagyását teszi indokolttá. Tekintettel tehát arra: hogy pénzzel való vesztegetés (a mi pedig a corruptió főcriteriuma) nem történt, hogy a választás napján és a pártoknak a párt együtt-tartását czélzó —• gyülekező helyein történt igen mérsékelt ellátás, nem terjedt ki tovább, sőt annyira sem, mennyit a törvény (1899: XV. t.-cz. 7. §-a 6. pontja) a több községből álló választókerületekben megenged, a mit pedig a törvény más viszonylatok közt imperative megenged, észszerűen nem minősíthető oly nagy mérvű etetés-itatásnak — bárha az magára a választásra nézve érvénytelenségi ok is lehet — a mi a választók megromlottsagat mutatná egyáltalán, s különösen a csongrádi választókerületben, hol a választójogosultak egj része a várostól távoli tanyákon lakik, tekintettel arra, hogy a Baross-párti egyének által rendezett vacsorák, már terjedelmükre való tekintetből is, a nagymérvű etetés-itatás fogalma alá be nem vonhatók, valamint az 1—2 pohár sörrel való ellátás szórványos esetei sem, — de a választók felelősségre sem vonhatók ezen vacsorák miatt, mert az azokban résztvett választópolgárok előtt ezen vacsorák politikai intentiója és kortesczélzata, általuk valódinak hitt czimek által elleplezve volt; tekintettel arra, hogy étellel-itallal való ellátásukat maguk a választók nem követelték, tehát nem a választók kisebb vagy nagyobb részének szándékosságában ; hanem a Curia Ítéletével már megtorolt legszűkebb körű egyéni intentiókban rejlik a törvény korlátai részbeni átlépésének oka; és valamint a Curia csakis a megválasztott képviselő részességének és szándékosságának beigazolása után állapította meg az érvénytelenségi tényt és okot, azonképen a válsztókerület kópviselőküldési jogának felfüggesztése is csakis a választópolgárok szándékosságával és öntudatos részességének beigazolása után lenne kimondható, tekintettel arra, hogy nincs beigazolva, miszerint egyetlen választó is az etetésitatás feltételéhez kötötte volna szavazatát, és nincs beigazolva az sem, hogy a vacsorák és más ellátások a választókat befolyásolták volna, sőt ellenkezőleg az áll, hogy ezen vacsorákon, — a Curia megállapítása szerint is, capacitálások nem történtek, tehát a választók nem befolyásoltattak, de azok pártállása már megelőzőleg ki is volt jegeczedve, de sőt ha feltennők is, hogy az az etetés-itatás kevesebb számú választót befolyásolhatott — mely körülmény a két párt számarányában mutatkozó csekély különbség mellett (Baross János 349 szavazatot, Hegyi Antal 320 szavazatot kapott) a választás esélyeinek elbírálásánál talán ponderálhatna is, — de a választók oly jelentős szánni megvesztegethetősége, mely a választókerület képviselőküldési joga felfüggesztése tekintetében figyelembe jöhetne, semmiféle következtetéssel meg nem állapítható; s végül tekintettel arra, hogy az összes adatok és jelenségek mérlegelése alapján a csongrádi választókerület választó polgárai megvesztegethetőségére, meglazult erkölcsi érzékére stb. következtetni egyáltalában nem lehet, javaslatunk az, hogy a t. Képviselőház ne függessze fel a csongrádi választókerület képviselókülűési jogát.