Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.

Irományszámok - 1901-224. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Nessi Pál orsz. képviselő által tett mentelmi bejelentés ügyében

224. szám. 383 Kossuth-nótát fogják énekelni; Nessi tanácsára azonban, nehogy azt higyjók, hogy a tüntetés antidinastikus tendentiájú, ezen tervtől elállottak s megállapodtak abban, hogy a tüntetők az osztrák néphymnus felhangzása alkalmával a Kölcsey »Hymnusát«, majd a »Szózatot« fogják énekelni. így is történt. Midőn a menet elvonult, lovasrendőrök akarták a tömeget szétoszlatni, de azt Nessi megakadályozta s ő oszlatta szét a tüntetőket, ő rendőrökkel szóváltásba is keveredett, de sem tettlegesen bántalmazva nem lett, sem pedig ott olyasmi nem történt, mi őt bármikép sértette volna, mert ha ilyen előfordult volna, úgy azonnal bejelentette volna mint sérelmét. Mentelmi jogának sérelmét abban látja, hogy ellene a becsületügyi eljárást megindították, a nélkül, hogy előzőleg ehhez a képviselőház engedélye kikéretett volna. Az eset a mentelmi bizottság véleménye szerint abból a szempontból bírálandó el, hogy a honvédkerületi parancsnokság azon intézkedése, melyben Nessi Pál orsz. képviselő, mint szolgálaton kívüli viszonyban álló tartalékos hadnagynak a becsületügyi eljárás megindítását tudomására hozza a nélkül, hogy mentelmi jogának felfüggesztését kérte volna, sérti-e nevezett képviselő mentelmi jogát. A mentelmi jog fogalma, mint erre már számos esetben hivatkozás törtónt, legtüzetesebben van körülírva a Böszörményi László esete alkalmából 1867. évi november 18-án hozott képviselőházi határozattal, mely szerint a mit az országgyűlési tag, mint olyan a házban és a házon kivül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés és pedig annak is azon háza által vonathatik feleletre, melyhez tartozik; mégis a mit az országgyűlési tag nem mint olyan és nem törvényhozói hivatásának gyakorlatában mond vagy tesz, azért csak a ház engedelmével állíttathatik biró elé, csak a ház engedelmével vonathatik közkereset alá s a tetten érés esetét kivéve, csak a ház előleges engedelmével zárathatik el. Az első az absolut mentelmi jog, mely az országgyűlési tanácskozás szabadságát biztosítja, az utóbbi pedig a relatív mentelmi joga a képviselőnek, hogy az ezen állásából folyó kötelességeinek gyakorlatától a ház engedélye nélkül el nem vonható. A fenforgó esetben becsületügyi eljárásról van szó, mely nem bűnügyi esetekben nem is a rendes birói tárgyalások szerint indíttatik, hanem azon katonatiszti testületnek, melybe az illető önként belépve, alávetette magát ezen testület szabályzatának, tisztán belső fegyelmi ügye, tehát nem is közkereset alá vonás és a következménye semmi esetben sem lehet szabadságvesztés vagy pénzbüntetés. A ki valamely testület kötelékébe belép, tartozik ezen testület szabályzatát megtartani, így van a tartalékos tiszten kivül a pap, az egyetemi tanár, ügyvéd, múzeumi igazgató és több hasonló állású egyénre nézve, ki egyúttal orsz. képviselő is lehet, ha ezen külön állásnak szabályzatát meg nem tartja, eddig is fegyelmi eljárás alá vonatott a nélkül, hogy ehhez a képviselőház engedélye kikéretett volna, mert a mentelmi jog nem lett eddigi gyakorlat szerint úgy magyarázva s tágítva, hogy az egyes képviselők külön személyi állapotából folyó ügyek a képviselőház elé tereitettek volna s a fegyelmi és ehhez hasonló ügyek elintézésénél is a relatív mentelmi jog kérdése felvettetett volna. A fenforgó esetben kizárólag az volt elbírálandó, hogy magának a becsületügyi eljárásnak megindítása a képviselőház eddigi gyakorlatával magyarázott mentelmi jog természete szerint nem volt-e sérelmes? A katonai becsületügyi eljárás eddig is nem egy esetben indíttatott és fejeztetett be oly tartalékos tisztek ellen, kik egyúttal országgyűlési képviselők is voltak, a nélkül, hogy ezen eljárásukban a mentelmi jog alapján valamelyes akadályba ütköztek volna. Ebből joggal követ-