Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.

Irományszámok - 1901-184. Törvényjavaslat, az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és honvédség békelétszámának kiegészítése végett időlegesen leendő igénybevételéről

30 184. szám. Minthogy tehát a fentiek szerint ugy a tüzérségnek, mint a haditengerészetnek is nagyobb számú ujonczra leend szüksége, és igy a gyalogsági csapatokhoz az eddiginél is kevesebb ujoncz fog jutni, előállott annak szükségessége, hogy addig is, mig a hadsereg és honvédség időszaki ujonczjntalékai az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-a értelmében nj onnan megállapíttatnak, a törvényesen megszavazott költségelőirányzatok szerint szervezett létszám fedezetéről és fentartásáról gondoskodjunk. Ezt czélozza a jelen törvényjavaslat 3. §-a, a mennyiben az lehetővé teszi a póttartalék mindenkori 3, illetőleg 2 legifjabb sorozási évfolyamának az elengedhetetlen szükséglet mérve szerint és annak tartamára tényleges szolgálatra való visszatarthatását, illetve behívhatását. A bevonandó póttartalékosoknak a törvényjavaslatban a közös hadsereg számára 20.000, illetve a magyar korona országaira vonatkozólag 8.550 főben és a honvédség részére 3.000 főben felvett legmagasabb száma ugy állapíttatott meg, hogy ez által nemcsak a meglévő fogyatékok és az ujabb szükségletek fedezése, hanem egyszersmind az alább említendő kedvezmények bőkezűebben való adományozása is lehetővé tétessék és mindamellett ezen legmagasabb szám az első évben előreláthatólag semmi esetre sem, és a második évben is aligha fog teljes mérvben igénybe vétetni. A tényleges szolgálatra való visszatartás, illetve behivatás alól természetesen kivétetnek azon póttartalékosok, a kik valamely törvényesen megengedett kedvezmény következtében, t. i. a védtörvény 31., 32., 33., 34. §§-ai alapján jutottak, vagy jutnak a póttartalékba, mivel ezeket általános nemzetgazdasági érdekekből maga a védtörvény is felmenti béke idejére minden esetleg huzamosabb ideig tartó tényleges szolgálati kötelezettség alól. Szintúgy nem érintetnek ezen törvény által az egyévi önkéntesi szolgálatra jelentkezett póttartalékosok sem, minthogy azok önként vállaltak magukra hoszszabb tényleges szolgálati kötelezettséget, mint a minő reájuk törvény szerint háramolnék. A polgárság érdekeire való tekintettel gondoskodik továbbá ezen törvény arról is, hogy olyanok, a kik törvényesen a rendes tényleges szolgálatra vannak kötelezve, de a kiknél, különös tekintetbevételt érdemlő családi viszonyok forognak fenn (védtörvény 34. §-a, utolsó bekezdés) nagyobb számban részesíttessenek a béke idejére való szabadságolás kedvezményében, másrészről pedig lehetővé teszi, hogy a rendes tényleges szolgálatra kötelezett legénységi állománybeli egyének hasonló családi, valamint gazdasági, polgári, kiképzési ós kereseti tekintetekből a második tényleges szolgálati év után szabadságoltathassanak, a mennyiben mindkét esetre úgy rendelkezik, hogy az ez által keletkező fogyatékok, póttartalékosok behívása által fedeztethetnek. Önként érthetőleg azonban tekintettel kell lenni ezen utóbb említett idő előtti tartós szabadságolásoknál a katonai kiképeztetésre, továbbá a szolgálat érdekeire ós igy az egyes fegyvernemek szükségleteire is. A törvényjavaslat 3. §-ában foglalt rendelkezések természetesen csak addig maradnak érvényben, a mig a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség rendszeresített létszámának kiegészítési szükséglete az időszaki ujonczjutalékok újonnan való megállapítása által teljesen fedezve lesz s a törvényjavaslat ezen szakaszának ideiglenes jellege ugyanezen szakasz első bekezdésében is kifejezésre jut. Egyúttal a törvényhozás alkotmányos jogainak megóvása végett ezen szakaszban az iránt is történt gondoskodás, hogy a következő években igénybe