Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.

Irományszámok - 1901-198. Törvényjavaslat, az útlevélügyről

• l 198. szám. 305 Melléklet a 198. számú irományhoz. Indokolás, „az útlevélügyrőr* szóló törvényjavaslathoz. Habár az útlevélnek napjainkban, midőn a költözködés és a forgalom szabadsága majd minden államban elismerést nyert, nincs meg többé az a jelentősége, melylyel az akkor birt, midőn még a nemzetek közti érintkezés mindenféle korlátoknak és zaklató rendőri ellenőrzésnek volt alávetve, mégis mint a személyazonosság és állampolgárság igazolására szolgáló okmány még jelenleg is kiváló fontossággal bir, minélfogva úgj az egyes állampolgároknak, mint magának az államnak is érdekében áll, hogy az útlevél elnyerésének feltótelei és módozatai, a hatóságok illetékessége szabatosan megállapíttassék, s az egész útlevélügy megfelelően szabályoztassék. A Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött közjogi egyezmény beczikkelyezéseről szóló 1868: XXX. t.-czikk 10. §-a az útlevélrendszert azok közé sorozza, melyekre nézve közös a törvényhozás, s csak a végrehajtás van a társországoknak fentartva. Az útlevélügyre vonatkozólag eddig sem közös, sem külön törvény nem intézkedik, s ilyennek hiányában az útlevélügy részben egyes kormányrendeletek által szabályoztatott, részben a kifejlődött gyakorlat alapján nyert ellátást, a mely rendszertelenség azonban különféle eltérésekre vezetett, s az eljárást ingadozóvá s gyakran hosszadalmassá tette. E rendszertelenségnek s eltéréseknek megszüntethetése az útlevélügy egységes szabályozását igényelvén, a képviselőház már 1896. évi február 5-én hozott határozatában utasította az akkori belügyministert, hogy az útlevélügyről HorvátSzlavon-Dalmátországokra is kiterjedőleg törvényjavaslatot terjeszszen be. A törvényjavaslat tervezetének tárgyalása, több lényeges kérdés előzetes tisztázása miatt, hosszabb időt vévén igénybe, a képviselőház fenti határozatának csak most tehetek eleget, s a midőn a jelen törvényjavaslatot tisztelettel beterjesztem, egyúttal általánosságban kiemelem, hogy az előlidézett törvényszakasz szerint csak az útlevélrendszsr lóvén közös, a hozandó közös törvény csak az útlevélügy főbb elveinek megállapítására szorítkozhatik, mig az eljárásra és kezelésre vonatkozó részletes intézkedéseket a belügyminister és Horvát-Szlavonországok bánja lesz hivatva a törvény alapján, mindegyik saját hatósági területére nézve, megállapítani. Ezeknek előrebocsátása után a javaslat egyes intézkedéseit a következőkben indokolom: A közszabadságnak egyik lényeges alkatrésze lévén a szabad forgalom és közlekedés, ez az elv jut kifejezésre a javaslat 1. §-ában. Hasonló törvényes intézKépvh. iromány. 1901—1906. VII. kötet. 39