Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.
Irományszámok - 1901-197. Törvényjavaslat, három új csendőrkerület felállitásáról
296 197. szám. hozatik javaslatba, mert ezeket földrajzi fekvésük a felállítandó kerületek kikerekitése esetén e kerületek csendőrségi közigazgatási központjává teszik. A jelen törvényjavaslat 3. §-ában foglalt arra az intézkedésre, illetve annak törvényben való kimondására, hogy a csendőrkerületi parancsnokságoknak területi beosztása a közbiztonsági szolgálat érdekeinek megfeleloleg rendeletileg legyen szabályozható, azért van szükség, mert a csendőrség létszámának, ennek folytán alosztályainak, a 4. §. szerint való fokozatos kiegészítése alapján a fennálló szervezetben esetről-esetre változás áll be, mihez képest a területi beosztásnak is a közszolgálat érdekében nyomban meg kell történni, mi, ha törvényhozási intézkedésre lenne szükség, azonnal meg nem történhetnék. De másrészt annál is inkább felesleges lenne a törvényhozás tevékenységét a fokozatos kiegészítés folytán előálló minden egyes ujabb területi beosztás alkalmával igénybe venni, mert a törvényjavaslat 4. §-ában foglalt intézkedés által a törvényhozásnak ellenőrzési joga nem szenved csorbát, mivel a csendőrség létszámának fokozatos kiegészítéséből, esetleg az alosztályok szaporításából előálló költségek a csendőrség évi rendes költségvetésébe lévén felveendők, a törvényhozás ezen jogát a költségvetés tárgyalása keretében teljes mértékben érvényesítheti. A jelen törvényjavaslat alapján felállítandó nagyszebeni csendőrkerületi parancsnokság évi költsége az A. alatti kimutatás szerint 66.696 K 78 f. Ezen költséget az által vélem fedezhetni, hogy 80 lovas csendőr gyalogosítása vitetnék keresztül. A javaslatba hozott gyalogosítás a közbiztonságra nézve semminemű káros hatással nem leend. A lovas csendőrlegénység ugyanis a csendőrség szervezésekor első sorban is az akkortájt még fénykorát élő lovasbetyárok üzelmeinek megfékezésére rendszeresítetett és pedig oly vidékeken, hol a gyalogközlekedés nagy nehézségekbe ütközött. Az ország közbiztonsági helyzetének javulásával azonban ja múlt idők e veszélyes alakjai immár majdnem teljesen eltűntek, másrészt pedig a lakosság szaporodása, új közlekedési vonalak és eszközök létesítése folytán az ország lakatlan pusztaságai is mindinkább benépesedvén és hozzáférhetőbbekké válván, ezen vidékek közbiztonságának megvédésére és fentartására a gyalog csendőrség ma már teljesen elégségesnek, sőt alkalmasabbnak mutatkozik, minélfogva a lovas csendőrségnek mai létszámában való megtartása nem indokolt s ez csak ott hagyandó meg, hol a terep- vagy a közbiztonsági viszonyok annak fentartását elkerülhetetlenül szükségessé teszik. A fentebb kimutatott 66.696 K 78 f költséggel szemben a gyalogosítandó 80 lovas csendőr után megtakarítható illetménykülönbözet, továbbá a gyalogosítás folytán feleslegessé váló 80 drb szolgálati ló eltartási, ápolási és egyéb költsége, nemkülönben ezen 80 ló 15°/ &-nyi fogyatékra eső 12 ló beszerzési költsége a B. alatti kimutatás szerint összesen 46.121 Kt tesz, mely összeget a kerületi parancsnokság évi 66.696 K 78 fnyi költségével szembeállítva, az évi költségtöbblet 20.575 K 78 ft tesz ki. Megjegyeztetik, hogy a kerületi parancsnokság felállításából egyszersmindenkorra, tehát a felállítás évében a C. alatti kimutatás szerint 13.707 K 20 fnyi költség merül fel, mely költség azonban bőven fedezetét találja azon 52.000 Kt kitevő beszerzési költségösszegben, mely a lófogyatékban beálló hiány fedezésére felhasználandó felesleges 80 ló után megtakarítható, sőt ezen összegben fedezetét találja az első évben a VII. csendőr kerületi parancsnokság felállításából keletkező és fennebb kimutatott 20.575 K 70 fnyi költségtöbblet is. A fentebb kimutatott ezen csekély anyagi áldozattal az előadottak szerint
