Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.
Irományszámok - 1901-167. A földmivelésügyi bizottság jelentése, „a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900. évi XVI. t.-cz. kiegészitésére” vonatkozó törvényjavaslat tárgyában
88 167. szám. 68 korona 20 fillérbe került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát 3 korona 14 fillér. 6. Hat év alatt befizet a gazda 31 korona 20 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek 15°/ 0-át, vagyis 4 korona 68 fillért. A gazdának tehát hat év után 26 korona 52 fillérbe került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát 4 korona 42 fillér. 7. Hét év alatt befizet a gazda 36 korona 40 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek 15%-át, vagyis 5 korona 46 fillért. A gazdának tehát hét év után 30 korona 94 fillérbe került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát 4 korona 42 fillér. 8. ííyolcz év alatt befizet a gazda 41 korona 60 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek 15°/ 0-át, vagyis 6 korona 24 fillért. A gazdának tehát nyolcz év után 35 korona 36 fillérbe került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát 4 korona 42 fillér. 9. Kilencz év alatt befizet a gazda 46 korona 80 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek 15°/ 0-át, vagyis 7 korona 02 fillért. A gazdának tehát kilencz év után 39 korona 78 fillérbe került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát 4 korona 92 fillér. 10. Tiz év alatt befizet a gazda 52 koronát. Tiz év után már semmit sem tartozik a cseléd megtéríteni, tehát a biztosítás tiz évi szolgálat után a gazdának 52 koronába került. Egy-egy évre esik tehát 5 korona 20 fillér. A cselédbiztosításnak ezt a rendszerét azonban a bizottság nem tartja szükségesnek visszaható erővel kiterjeszteni az eddig eltelt időre. A másfél esztendőre fizetett díjak összege nem indokolja ennek szükségét s a leszámolások több nehézséget okoznának, mint a mennyi az anyagi előny értéke lenne. Éppen ezért a bizottság véleménye szerint a 24. §. egészében kihagyandó és a következő §§-ok sorszáma helyesbítendő. A 26-ik §-ban, miután a »munkaadó« kifejezés kétséget hagyhat fenn arra nézve, hogy ki köteles a biztosításra, e szó helyett, a »gép tulajdonosa* kifejezést vette fel a bizottság, a »rendszerint« szót pedig az első bekezdésben, félremagyarázások megelőzése okából, mind a két helyen törölte, viszont nehogy kételyek merüljenek fel a tekintetben, hogy a kéveadogatók közül kiket kell biztosítani, a »kéveadogatókat« szó elé beillesztette e szavakat: »a gépen álló«. Ezen módosításokkal a földmivelésügyi bizottság a törvényjavaslatot a t. háznak a •/• alatt csatolt szövegben elfogadásra ajánlja. Kelt Budapesten, 1902. évi június hó 6-án. Gróf Károlyi Sándor s. k, Justh Ferencz s. h., a földmivelésügyi bizottság elnöke. a földmivelésügyi bizottság előadója.
