Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.
Irományszámok - 1901-156. Belügyminister jelentése a törvényhozáshoz, a zubrzyk ausztriai (gácsországi) község és a Mniszek magyarországi (Szepes vármegyei) községhez tartozó Medzibrodzse telep közti határvita tárgyában
156. szám. 65 a jelzett határozat érdemi helyessége megbirálható legyen; mivel pedig a vita onnan ered, hogy a jelzett helyen országos határvonalat képező Poprád folyó medrét változtatta, az adatbeszerzés arra irányult, hogy a Poprád folyó régi, 1813. év előtti folyása megállapítható legyen. Ugyanis az osztrák részről felhozottak értelmében Zubrzyk község már az 1787-iki földkönyv szerint a Poprád folyó magyar partján földekkel birt, mert a határt képező Poprád folyó már a jelzett év előtt medrét változtatván, gácsországi területet vitt át a magyar oldalra; 1813-ban ujabb mederváltozás következvén be Ausztria hátrányára, az átesett terület megnagyobbodott s egyúttal a vita tárgyát képező Kwaszow (Rosztokami) terület az árviz által kavics- és törmelékkel elboríttatván, a határ felismerhetlenné és a fekvősógnek a Zubrzyk községbeliek által való használása lehetetlenné vált. Kívánatos lett volna ezek szerint az 1787—1813-iki időszakra vonatkozó térképek megtekintése, ilyenek beszerzése azonban — bár szorgos kutatás történt a vármegye levéltárában, valamint az országos levéltárban s megkerestettek a cs. kir. osztrák hatóságok is, — nem sikerült; későbbi időből, pl. — az 1830-as évekből származó térképek pedig az előadottak szerint figyelembe nem jöhettek. Vizsgálva az 1854. évi döntés indokait, — mert a további tárgyalás ujat nem derített ki, — azok határrendezési szakszempontból elfogadhatók s a döntés tárgyilagosnak mondható. Az e részben hozott határozatban hangsúlyozva van, hogy teljes bizonyosságot elérni ugyan lehetetlen, de hogy a vegyes bizottság által megállapított s a két országos hatóság által egyezően javaslatba hozott határvonal mellett a túlnyomó valószínűség szól; s miután a rendelkezésre álló földkönyv s adokatasterek s végül az összes tanúvallomások Zubrzyk község igényét elismerik, a vegyes bizottság javaslata jóváhagyandó volt. A határozat tárgyilagosságában kételkedni nézetem szerint azért sem lehet, mivel az 1852. évi október 21-én felvett jegyzőkönyvben az érdekelt magyar telep lakosai maguk előadják, hogy azt, hogy a Zubrzyk községbeliek 1813. előtt a Poprádon innen (magyar oldalán) földeket birtak és használtak, továbbá, hogy a mennyire ők tudják, a Zubrzykiek csak 27 hold és néhány ölet igényelhetnének; csakhogy a mit most (1852-ben) igényelnek, talán 40 holdnál is több. A döntés azután 35 hold 1.069 •-ölet itélt oda a gácsországi községnek. Az előadottak alapján az 1854. évi döntés érdemi helyességéről meggyőződvén, annak megerősítésétől nem idegenkedem; mielőtt azonban ily értelemben további lépéseket tennék, tekintettel arra, hogy a tényleges jelenlegi állapothoz viszonyítva némi, bár nem jelentékeny területváltozás forog szóban, tekintettel továbbá arra, hogy a Poprád folyó mederváltozása következtében a folyónak magyarországi partjára került vitás terület hosszabb ideig itteni birtokot képezett: daczára annak, hogy tulajdonképen csak feledésbe ment határvonal felújításáról van szó, a fenti értelemben tervezett intézkedést a t. törvényhozásnak jóváhagyás végett előzetesen bejelenteni óhajtottam; tisztelettel megjegyezvén, hogy a Poprád folyó csatlakozó részének beszámításával 39 hold 538 rj-öl, a nékül pedig 35 hold körüli térfogattal biró és a magyar kataster adatai szerint némi szántóíöld, nagyobbrészt rét, legelő és vízmosásból álló területre vonatkozó telekkönyvi és katasteri helyesbítések a jelentésnek a t. törvényhozás részéről történt tudomásul vétele után fognak foganatosíttatni. Budapesten, 1902. évi június hó 6-án. Széli Kálmán s. h, ministerelnök mint belügyminister. Képvh. iromány. 1901—1906. VI. kötet. 9
