Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.

Irományszámok - 1901-170. A vizügyi bizottság jelentése, „a Bega csatornának a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat ármentesitése érdekében is szükséges rendezéséről” szóló 148. sz. törvényjavaslatról

170. szám. 101 kötelezte, hogy a Bega hajózó csatornának a Temes-Begavölgyi vizszabályozó társulat ármentesítése érdekében is szükséges rendezéséről, költségeiről, és ezen költségeknek kik által leendő viseléséről legkésőbb 5 éven belül a törvényhozásnak javaslatot tegyen. A földmivelésügyi minister úr ezen utasításnak megfelelni óhajtván, elkészíttette a Bega és Temes végleges szabályozásának terveit, s miután az e végből megejtett tanulmányok azt tüntették ki, hogy a Bega csatornának, mint különálló műnek a Temes szabályozására való tekintet nélkül leendő kiépítése nagyobb költséget igényelne, s még sem felelne meg úgy a czélnak, mintha ezen rendezés a Temes szabályozásával kapcsolatosan haj tátik végre: a műszaki közegei által készített alternatív tervek közül azt fogadta el, és annak kérészül vitelét ajánlja a tisztelt Háznak is, a mely szerint a Bega csatornának a jelenlegi emésztési képességét felülhaladó magas vizei a már e czélra szolgáló vizművek megnagyobbítása és átalakítása utján a Temesbe vezettessenek át, s azon nyerjenek lefolyást. Ez úton nemcsak a Bega csatorna nyer végleges rendezést, hanem a temesbegavölgyi ármentesítő társulat ártere is megszabadul magas árvizek alkalmával a Bega felől rázúduló káros vizek veszedelmeitől, s így a tervezett szabályozási munkák nem csupán állami érdekből, hanem egyúttal a temes-begavölgyi társulat árterületének érdekéből is hasznosak lesznek. Közös levén tehát az érdek, méltányos dolog, hogy a tervezett vizművek kivitelének költségei is az érdekeltek által közösen viseltessenek. E költségek összesen 9,600.000 koronára vannak számítva, s felosztásuk akként történnék, hogy ezen összegből az állam 4,900.000 koronát, a temes-begavölgyi társulat pedig 4,700.000 koronát viseljen és fedezzen. A költségeknek ezen arányban való elosztásánál figyelemmel volt a földmivelésügyi minister úr egyrészt arra, hogy az állam terhére a költségekből annyi vallaltassek el csupán, a mennyi az állami feladatot képező vizművek czelszerű kiépítésére okvetlenül megkívántatnék, de másrészről tekintettel kellett lennie arra is, hogy a temes-begavölgyi társulatra se háruljon nagyobb teher, mint a mennyit ezen társulat ártéri érdekeltsége elviselhet a nélkül, hogy a társulat pénzügyei, melyek az 1897 : XXI. t.-cz. intézkedései által tetemes áldozatok árán rendezést nyertek, most újra megbomlasztassanak s a technikailag hasznos és czelszerű vízrendezés pénzügyileg hasson káros módon a már különben is eléggé megterhelt ártéri érdekeltségre. E két szempont összeegyeztetését a törvényjavaslatban javasolt módozat mellett sikerültnek kell elfogadni, mert a társulat is képes lesz a ráháruló feladat megoldását eszközölni a nélkül, hogy a vizművek kiépítése miatt az eddiginél nagyobb terhet kellene viselnie. Azon új bevételi források ugyanis, melyek a tervezett vízrendezés keresztülvitele folytán a társulat részére megnyílnak, azon helyzetbe hozzák a társulatot, hogy teherkirovásait a vizművek építési költségeinek fedezése végett emelnie a jövőben sem lesz szükséges. Ezen új bevételi forrásokat képezik azon bevételek, melyek abból származnak, hogy: a) a társulat bevonhatja az árterébe és a többi ártereivel egyenlő módon kirovással terhelheti meg a Gyertyámos-patak árterébe eső azon területeket, a melyek eddig alispáni határozat alapján épen azért nem voltak még a társulati teherviselésbe bevonhatók, mert ármentesítósük csak a Bega vízmüveinek teljes kiépítése által lesz eszközölhető, s a mely ártér 39.770 holdra rúg; 5) továbbá megnyeri a társulat a magyar államvasutak által a budapestorsovai vonalnak az ártérbe eső része után törvény szerint viselendő hozzájárulást;