Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.

Irományszámok - 1901-167. A földmivelésügyi bizottság jelentése, „a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900. évi XVI. t.-cz. kiegészitésére” vonatkozó törvényjavaslat tárgyában

96 167. szám. sági díj befizetését sem ő maga, sem helyette más, tovább nem folytatja: a pénztár a cselédet illető összeget, annak kívánságára, beszámítja egj másik csoportbeli tagság díjainak fedezésére, vagy pedig tőkésíti s akkor, a mikor a cseléd meghal, családjának kifizeti. 23. §. Ha a munkaadó a 20. §. értelmében önként vállalt kötelessége ellenére cselédje helyett a tagsági díjakat pontosan nem fizeti, a pénztár az esedékes tagsági díjakat tőle közigazgatási végrehajtás útján, a közadókra nézve megállapított szabályok szerint, hajtja be. A befizetések elmulasztásából vagy késedelméből eredő károkért a munkaadó a cselédnek, illetőleg jogutódjának felelős. 24. §. Az a munkaadó, a ki az 1900: XVI. t.-cz. 8. §-ában foglalt kötelezettsége daczára gazdasági (külső) cselédje után az évi 120 fillér hozzájárulást nem fizeti, az ezen mulasztásból eredő teljes kárért cselédjének, illetőleg a cseléd jogutódainak felelősséggel tartozik. 8. A cséplő- és szecskavágógépnél alkalmazottak kötelező biztosítása. 25. §. Felhatalmaztatik az igazgatóság arra, hogy a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások baleset esetére való biztosítására nézve a munkaadókkal s gép tulajdonosokkal külön biztosítási szerződéseket köthessen. 26. §. . Ha a munkások a 25. §. szerint nincsenek biztosítva, a gép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt, a gépen álló kéveadogatókat, úgyszintén a szecskavágógépnél alkalmazott etetőt köteles a pénztár rendkívüli tagjául felvétetni s a tagsági díjat (egy korona) helyette megfizetni, kivévén, ha meggyőződött arról, hogy az illető a pénztárnál mint rendes vagy rendkívüli tag, vagy mint gazdasági cseléd baleset esetére különben is biztosítva van már. Ha a gép tulajdonosa az ezen szakaszban reá rótt kötelességének nem tesz eleget: e mulasztásból eredő teljes kárért az etetőnek, fűtőnek, kéveadogatónak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság se terheli. 9. A feloszlott temetkezési és kiházasítási stb. egyletek ügyvitelének átvételéről. 27. •§. A földmívelésügyi minister esetről-esetre felhatalmazhatja a pénztár központi igazgatóságát arra, hogy az általa a m. kir. belügyministerrel egyetértően meg-