Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-148. Törvényjavaslat, a Bega csatornának a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat ármentesitése érdekében is szükséges rendezéséről

148. szám. 401 Saághon alul, hol az 1887. évi árviz átömlött ós több helyen átszakitotta a töltéseket, az 1887. évi viz töltések közti lefolyási vonala nem volt megfigyelhető. Ugy de az 1895. évben fellépett nagy viz ez alsóbb szakaszra nézve is megnyugtató kiindulást enged meg a vizszinemelkedés megállapítására. Az 1895. évi nagy viz ugyanis a kiskostélyi vizmórczén tett észlelések alapján tömegében megközelítette az 1887. évi vizet, és a Temes folyó Saágh alatti szakaszain igen kedvezőtlen viszonyok közt került lefolyásra, a mennyiben ugyanekkor vonult le a Duna árhulláma is, mely a Zimony alatti szakaszon az eddig észleltek között a legmagasabb volt, s igy a Temes árvizére messze felható duzzasztást okozott. Ez az 1895. évi árviz is rögzitve lett legmagasabb állásában a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat által és a Saághnál levő vizmórczén csak 38 centiméterrel volt alacsonyabb az 1887. évi vízmagasságnál. Ha tehát a Saágh alatti Temes-szakaszon az 1895. évi árviz lefolyási szinót kereken 40 centiméterrel növelve képzeljük, a legnagyobb mértékben megnyugtató eredményt kapunk arra nézve, hogy az 1887. évi árviz sem ért volna el nagyobb magasságot e szakaszon, ha viztömegót a töltések együtt tarthatták volna. A duzzasztás alatt állott, tehát kedvezőtlen lefolyású 1895. évi árvizszin viszonylagos eséseinek és a mederszelvényeknek és az 1890. évi tanulmányoknak felhasználásával a Temes ez alsó szakaszára is végrehajtott számitások azt eredményezték, hogy a Begának fentebb emiitett 305 m

3 másodperczenkénti többlet-vizhozománya a Saágh alatti szakaszon átlag 62—63 centiméterrel növelné az 1887. évi viz szinét. Azt a legkedvezőtlenebb esélyt véve tehát számitásba, hogy az 1859. évi árviznek maximális emésztéséből eredő 305 m

8-el növeljük a Temes medrében eddig lefolyt legnagyobb vizet, vagyis: hogy a legkedvezőtlenebb esélyek találkozni fognak: a tervezés elment odáig, a meddig vele szemben az igazságos birálat követelőleg felléphet, illetőleg a mely határon túl a kétségtelen és indokolatlan szertelenség venné kezdetét. Az előrebocsátottak alapján a Temes 1887. évi árviz szine az árapasztó csatornától a Poganis beömlóséig 50 centiméterrel, azon alul Botosig, vagyis az abszolút magas partokig 60 centiméterrel emeltetett, s e vizszin fölé a töltések l'o méteres biztonsággal terveztettek. A töltéskeresztszelvények méretezése ugyanaz, melyet a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat töltéseire már korábbi rendeletemmel megállapítottam, azaz a viz felőli rézsű 1:3-hoz arányló, a töltéskorona 4'o, illetőleg a mellékvizek mentén 3'o méter széles, ez alatt 2'o méterre, tehát a várható legnagyobb vizszin alatt l'o méterre következik egy 4'o méteres padka/melyet a szükséges helyeken ujabbi 2o méter magassági különbözetre ismét 4'o méter széles padka támogat. A töltések mentett oldal felőli rézsűi 1:2-hez aránylók. Ott, hol a töltések régi medreken haladnak keresztül, a földszin magasságában ugy az előtérben, mint a mentett oldalon a töltéseket 10'o méter széles padkák támogatják. Az árvédelmi töltések tehát, a mint emlitve volt — a várandó nagy vizszin felett egy méter biztonsággal, a Temesen 4'o m., — a mellékvizeken 3'o m. koronával — a nagy viz szine alatti l'o méterre, 4"o méter szóles padkákkal lettek tervezve. Semmiképen se lenne jogos ez elvet bármiként is korlátozni, mégis a helyi és vizlefolyási viszonyok tüzetes ismerete alapján meg volt állapitható, hogy a Surgány, Poganis, Moravicza ós Rojga csatornáknál a padkák elhagyása a 3 méter szóles koronájú töltések biztonságát nem fogja befolyásolni s ezért ezek töröltettek is. Képvh. iromány. 1901-1906. V. kötet. 51