Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-117. A képviselőház mentelmi bizottságánek jelentése, Dr. Horváth Gyula orsz. képviselő mentelmi ügyében

34 117. szám. ott tartózkodása közben az elnök oly cselekményt állapitott meg ellene, mely a törvénybe ütközik, ép ezért tétetett ellene oly rendőri intézkedés, mely a törvénysértést megszüntette és az 1874 : XXXIII. t.-cz. 74. §-t hatályba helyezte; a rendőri karhatalom alkalmazása csak addig ment, mig a törvénysértés megszüntetve lett. Személyes szabadságában csak oly mérvben lett korlátolva, mi szükséges volt ahhoz, hogy a nevezett képviselő a törvény szigorú betartására szorittassék és ezzel ellenkező ténykedése véget érjen. Ekkép bár a karhatalom alkalmazása a személyes szabadságnak bizonyos korlátozásával járt is, az Horváth Gyula képviselőt, képviselői minőségéből folyó jogai és kötelességeinek gyakorlatában legkevésbbé sem akadályozta. Dr. Horváth Gyula orsz. képviselő, mentelmi jogára hivatkozva tagadta meg a vál. elnöknek az engedelmességet, holott ezen jog senkit a törvény fölé nem helyez, de igenis védelmez oly esetekben, midőn a képviselő személye zaklatásnak lenne kitéve, — mégis biztositja azon jogát, — illetve választóitól nyert megbízatásában rejlő azon kötelezettségének teljesithetését, hogy képviselői minőségében folytatott ténykedése-, illetve nyilatkozataiért más által, mint a képviselőház által felelősségre nem vonható és hogy képviselői hivatása teljesitésében eljárva, ellenében a rendőri vagy büntető hatalom kényszere, a tettenérés esetét kivéve — a képviselőház engedélye nélkül alkalmazható ne legyen. Azon állítása, hogy a választási elnök, illetve eljáró egyének ténykedését óhajtotta a szavazó-helyiségben ellenőrizni, még azon esetben sem biztosíthatták a törvény határozott rendelkezése ellen a szavazó-helyiségben való tartózkodhatás jogát, ha tényleg hivatkozott volna dr. Horváth Gryula képviselő ily visszaélésekre vagy szabálytalanságokra, mert a választás ellenőrzésének joga, illetve kötelezettsége a szavazó-helyiségben a kirendelt bizalmi férfiaknak van a törvényben fentartva, nevezett képviselő pedig nemcsak nem volt ily bizalmi férfiú, de erre a-z 1899 : XV. t.-cz. szerint a törvényes minősítése sem lévén, az nem is lehetett. Tisztába lett tehát a bizottság előtt hozva, hogy egyrészt a bejelentést tevő orsz. képviselő fellépése nem oly téren történt, mely az ő képviselői, illetve törvényhozói jogköréből folyik, mert a jogkörök összezavarására vezetne az, ha például minden képviselőválasztásnál egj vagy több országgyűlési képviselő vélné maga részére biztositottnak a jogot a választási elnök eljárásába való beleavatkozásra; tisztába lett hozva továbbá, hogy a vál. elnök, a ki különben is egyedül felelős a választási rend fentartásáért és eljárása ellen, ha még az esetleg törvénybe ütközött volna is: az illető törvényes hatóság előtt felelni tartozik és az ebből származó következményeket csakis az illetékes hatóságok olvashatják reá, nem pedig az egyes orsz. képviselők, kik ily esetben sajátkép önbiráskodást gyakorolnának. Végül megállapittatott, hogy a vál. elnök intézkedésében nem lépte túl azt a határt, mely az 1874: XXXIII. t.-cz. 74. §. szerinti jogrend helyreállítására a törvényben előirva van. Mindezeknél fogva a mentelmi bizottság jelen lévő tiz tagja közül, elnök nem szavazván, 8 szavazattal 1 ellenében azon tiszteletteljes javaslatot terjeszti a t. képviselőház elé, miszerint kimondani méltóztassék, hogy dr. Horyáth