Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-126. Jelentése, a képviselőház közlekedésügyi bizottságának, „a Szarajevótól a Lim völgyében az Uvac melletti Sandzak határig és Visegrádátl elágazólag a Rzava völgyében a Vardiste melletti szerb határig, továbbá a Samactól Dobojig és Bugojnótól Arzanóig vezetendő vasutvonalak épitéséről” szóló törvényjavaslatról

1 26. szám. 199 Mindkét vasútvonal geológiai viszonyai. A mi a szóban forgó vasutvonalak geológiai viszonyait illeti, megemlítendő, hogy a fővonal az l'e kilométerig a Miljacka alluviumában halad; a hegyoldalba átmenve a Debelobrdó-ig terjedő édesvízi lerakodmányokat és a 6. kilométerig érő csatlakozó »werfen«-i rétegeket szeli át. Az egész Miljacka-szakadékban, a 6 és 17 kilométerek között, a triasz-mészképződmónyek a túlnyomóak. A Pale-i völgy, valamint a Vitecplanina és folytatólag a Grrabovica völgyei »\verfen«-i palából állanak, mely »verrucano-konglomeratum« alapra van halmozva. A vízválasztót átszelő alagút ennélfogva verrucano-konglomeratumon fog átvezetni, és miután ezen kőzet a levegővel való érintkezésénél igen porhanyóssá válik, az alagút ki lesz falazandó. A 20. ós 40. kilométerek közötti lejtők többnyire laposak, ritkán meredekek, nagyobbrészt sűrű erdővel vannak borítva, sok vizet vezetnek ós csuszamlásra hajlandóságot mutatnak, miért is ott nagy biztosítási munkák válnak szükségesekké. A Karolina-nyereg közelében (26/27 kilométerek) egj elszigetelten álló mészkőhegy adhatja az építési czélokra szükséges köveket, a többi vonalszakaszokon ellenben a kövek csak messziről és jelentékeny nehézségekkel lesznek helyreszállíthatók. A 41/54 kilométerek között, vagyis a Praca-völgy egész hosszában a völgyfenék és a kétoldali lejtő werfeni rétegekből áll, a 47/49 kilométerek kivételével, a hol a Praca-völgy trias-mészből képzett meredek és keskeny szakadékká szűkül. Az 54/97 kilométerek között és a Lim völgyében a 118 km.-ig a vonal triaszképződmónyen halad; csak egy igen rövid darabon, ca 1 km. hosszban, a tervezett ITstipraca állomás közelében kerül a pályanyom werfeni palára. A 118/139 km. között a Lim völgyében csak serpentin-képződmények vannak. A szerb határra vezető szárnyvonal elején — Visegrád és Dobrinje közt — a pálya serpentin-, gabro- és diabos-képződményű lejtőn vezet. Dobrinje közelében, a 26. kilométerig, triasz-mész lép előtérbe, azután megint serpentin és diabos az uralkodó kőzet. Vardiste közelében pedig mésztuffok jelentkeznek. Mindkét vonal elrendezési viszonyai. Az egész pálya ugyan szabványos nyomtávú teljes vasútnak megfelelő kanyarulati és lejtési viszonyokkal, de csak 0"76 méternyi keskeny nyomtávval fog kivitelre kerülni; legélesebb kanyarulat sugara 200 m., a legnagyobb emelkedés, illetve esés lS'sO/ooA serajevó-uvaci fővonalon keresztező- és vizállomások létesítendők: Dovlici (km. 10), Pale (km. 19), Metaljka (km. 26), Praca (km. 45), Hremovica (km. 52), Hanpraca (km. 70), Ustipraca (km. 82), Rudo (km. 124) és ITvac (km. 139) helységek mellett. A inedjedje-vardistei szárnyvonalon pedig: Visegrád (km. 12), Dobrinje (km. 24) és Vardiste (km. 32's) helységek mellett. A Praca-völgy, az 54. kilométertől a Drina-völgybe való betorkolásáig, továbbá ez utóbbi és a Lim-völgy a Rudo előtti 125 km-ig, — mint már említve volt — majdnem egész hosszukban szakadékszerűek, melyek igen meredek és hasadozott oldalakkal birnak, és a folyó medrét 100 métert is meghaladó, majdnem függélyes sziklafalak közé szorítják. — Itt ezen kedvezőtlen terepviszonyokhoz a Drina és a