Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.
Irományszámok - 1901-126. Jelentése, a képviselőház közlekedésügyi bizottságának, „a Szarajevótól a Lim völgyében az Uvac melletti Sandzak határig és Visegrádátl elágazólag a Rzava völgyében a Vardiste melletti szerb határig, továbbá a Samactól Dobojig és Bugojnótól Arzanóig vezetendő vasutvonalak épitéséről” szóló törvényjavaslatról
126. szám. 197 zandó a végből, hogy a magasan fekvő Pale-i fensík fogaskerekű vonalrészek közbeiktatása nélkül legyen elérhető, és mivel ezenfelül a város erősen beépített alsó részében a vonalvezetés a nagy kisajátítási és építési költségek, valamint a jelentékeny forgalmi nehézségek miatt nem ajánlható. Egyébként a javasolt vonalvezetés mellett is az említett hegylejtőn számos lakóházat és melléképületet kell majd beváltani, továbbá szükséges lesz e helyeken egyes tűzmentes befedéseket, áthidalásokat és támasztó falakat, végül a csuszamlós vonalrészeken a pályatest számára kiterjedt víztelenítő és védő építkezéseket létesíteni. A vonal ezután délkeletre kanyarodik, a 7. kilométernél a Kozija Oupriját eléri, a hol a pályaszin 640 méternyire van a tenger szine fölött (60 méternyire az útszin fölött), a Miljacka balpartján meredek mész-sziklák között emelkedik, miért is itt egyrészt nagyobb sziklarobbantások, másrészt nagy kőrakások, hidak és rövid alagutak válnak szükségesekké. A mély Miljacka-szakadék áthaladása után, a 17. kilométernél, a vonal — mindig a kilátásba vett legnagyobb 18'5°/ 00 emelkedéssel — a Pale-i fensikot eléri, a hol is a 19. kilométernél 840 m. magasságban, »Pale« állomás volna megépítendő. Ezen utóbb emiitett állomástól a vonal részben megművelt földeken át halad, a 19'5 kilométernél a Bistrica patak mellékvölgyét áthidalja, ezután a Bepasnicapatak jobbpartján 18°/ 00-el emelkedik és a 26. kilométernél Karolina-nyereg (Metaljka) állomáshoz érkezik, illetve azon helyhez, hol a pálya a Szarajevó-Foca-i utat szintén átszeli. A 26/27 kilométerek között fekvő Karolina-nyergen, mely a Bosna és Lim kerületek, illetve a Miljacka és Praca völgyek közti vízválasztót képezi, a vonal 720 m. hosszú egyenes alagúttal, 973 m. tengerszinfölötti magasságban halad át. Az alagút kijárásából, mely éles baloldali kanyarulatban fekszik, a pályanyom 18°/ 00 eséssel újólag a Praca-völgybe vezet, egy sűrű erdős hegyoldal mentén, mely helyenként csuszamlós természetű és nehéz víztelenítő munkálatokat tesz majd szükségessé. A 37/38 kilométerek között a vonal az oldalvölgyet áthidalja ós a 41. kilométernél 721 méter magasságban, a Praca-völgyfenékbe ér, A vasútvonal innét 7'5 ós 5°/ 00 esésekkel a Praca déli irányú folyását követi és a 45. kilométer melletti Praca állomás után, a 48. kilométerig a jobboldali parton marad. Az országút és a Praca folyó áthidalásával a pálya a balpartra kanyarodik és az 52. kilométernél, 662 m. magasságban, Hrenovica állomást éri el. Ezután a vonal a jobbra, Grorazda-feló vezető utat elhagyja és az 54/55 kilométerek között a vad Praca-völgyszűkületbe (defllé) kanyarodik. Hegyomlások elkerülése végett a pályanyom az 56. kilométerig a balparton marad, azután áthidalja a Praca folyót és a jobboldali hegylejtő meredek és kopár sziklakőzetében 13 es 10°/ 0 o eséssel, a középvizállás fölött megfelelő magasságban vezettetik. A völgy éles kanyarulatai ós a meredek sziklakőzet egyfelől nagy sziklabevágásokat igényelnek, másfelől hosszú, partvédő müveket kőalapokkal ós kőrakásokkal, rövid alagutakat és hidakat, melyek mindannyian igen nehéz és költséges alépítményt tesznek szükségessé. Az átkelés felső sziklaszélei töredeznek és az építési munkák megkezdése előtt nregvizsgálandók és rendbe hozandók lesznek. A 69. kilométernél a vonal elhagyja ezen defilét és a 70. kilométer után Han Praca állomást éri el, mely állomás 478 m. tengerszinfölötti magasságban' főleg a 12 km. távolságnyira levő Bogatica város forgalmának szolgálna. Ezen a helyen történik a Bogaticáról Gorazdába és Focára vezető út keresztezése, és