Képviselőházi irományok, 1901. IV. kötet • 103-106., I-XXV. sz.
Irományszámok - 1901-106. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1900. évi állami zárszámadásról
44 106 szám. b) az értékpapir-számla kétféle bővitést nyert; ugyanis egyrészt az év elején és az év végén volt álladék kimutatása külön lapokon vétetett fel, másrészt pedig az értékpapíroknak az év végén mutatkozó álladéka azok nemei szerint részleteztetett; V c) az állami számvevőszék tárgyalásokat inditott meg az egyes mihisteriumokkal az iránt, hogy a tárczabeli átfutó kezelésnél az év végével hátralékok (függő tételek) jövőben a zárszámadásokban részleteztessenek; 2. hogy az állami számvevőszék a számviteli és pénztári kezelési szolgálat érdekében tárgyalásokat kezdett az egyes ministeriumokkal, a számviteli és pénztári kezelési utasításoknak és szabályoknak gyűjteménybe, esetleg szakszerű mutatóba foglalása czéljából; 3. hogy a ministertanács tárgyalás alá vette a működési pótlékok engedélyezésének kérdését és pedig oly irányban, hogy annak feltétele és mérve a közigazgatás minden ágára kiterjedő hatálylyal rendeztessék s egyúttal az illető szabályzat tervezetének elkészítésével a pénzügyministert bizta meg; 4. hogy a nyugellátások kikerekitésénél követendő eljárás, tekintettel a koronaértékben való közkötelező számításra rendeztetett, úgyszintén a háromnál kevesebb atyátlan árvának a nevelésre való igény kérdése, ha anyjuk férje halálakor teherben van; 5. hogy az 1900. évi zárszámadásban külön jelentés van ezúttal először a bányászati társpénztárak szervezetéről, az államháztartáshoz való viszonyukról és egész kezelésükről; 6. hogy az állami vasutak központi telekkönyvében a magyar állam tulajdonjogának bekebelezés utján való biztosítása az 1900. évben nem fordult elő; továbbá, hogy az 1888. évi XXXII. és 1892. évi XXI. t.-czikk alapján beváltott, illetve felmondott állami adósságokra vonatkozó zálogjog az állami vasutak központi telekkönyvében még nem törültetett és a conyersió folytán kibocsátott új kölcsönök bekebelzése nem történt meg; 7. hogy az alapok és alapítványok ellenőrzésének ügye még nem nyert befejezést, de a tárgyalások a kormány kebelében folyamatban vannak; továbbá a m. kir. testőrségi alap kimutatásai, illetve számadásai az 190Ó. évtől kezdve szintén meg fognak küldetni évről-évre a m. kir. állami számvevőszéknek. A bizottság szükségesnek tartja, hogy jövőre az egyes alapok jövedelmezőségének hovaforditása is kimutattassék; 8. hogy az állami számvevőszék azon szempontból, hogy a vármegyék központi pénztári, valamint gyámpénztári teendőit ezentúl a kir. állampénztárak, a vármegyék és gyámügyi számvevőségi teendőket pedig a kir, pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek fogják ellátni, azon javaslattal fordult a kormányhoz, hogy az állami számvevőszék belszervezetére vonatkozó 1880. évi LXVI. t.-czikk oly értelemben, sőt ugyanazzal a szövegezéssel módosittassék, mint azt a törvényhozás a közigazgatási bíróságokra vonatkozólag az 1896. évi XXVI. t.-cz. 4. §-ában megállapította. Végül a bizottság nem mulaszthatja el a zárszámadás megvizsgálása folytán azon nézetének adni kifejezést, hogy a kormányzat, minden terén a tisztviselők létszámának szaporítása károsan befolyásolja az állam pénzügyi helyzetét, a miért is óhajtandó a tisztviselők szaporítását a legszűkebb térre szorítani. A bizottság a zárszámadások részletes felülvizsgálata után nem mulaszthatja el elismerését kifejezni egyrészt a kormány irányában az állami háztartás vezetésénél betartott szigorú rendért és az egyensúly föntartásáért, másrészt pedig az állami számvevőszéknek és elnökének az állami ellenőrzés lelkiismeretes teljesítéséért s hatályos voltáért, különösen pedig azon számos reformért, mely által a kezelést áttekinthetőbbé és az ellenőrzést tökéletesebbé tette.
