Képviselőházi irományok, 1901. IV. kötet • 103-106., I-XXV. sz.
Irományszámok - 1901-105. Törvényjavaslat, kereskedelmi viszonyainknak Mexikóval való ideiglenes rendezéséről
105. szám. 9 viszonyban voltunk, az utóbbi két évtizedben a legtöbb állammal hosszabb tartamú kereskedelmi szerződéseket kötött, a melyekben a kereskedelmi viszonyok a legnagyobb kedvezmény alapján vannak szabályozva. Nevezetesen: a Németbirodalommal 1882. évi deczember hó 5-én, Svéd- és Norvégországgal 1885. évi július hó 29-én, illetve deczember hó 15-én, Francziaországgal 1886. évi november hó 27-én, Ecuadorral 1888. évi június hó 10-én, Nagybritanniával 1888. évi november hó 27-én, Japánnal 1888. évi november hó 30-án, S.-Domingó köztársasággal 1890. évi márczius hó 29-én, Olaszországgal 1890. évi április hó 16-án, Salvadorral 1893. évi április hó 24-én, Belgiummal 1895. évi június hó 7-én, Németalfölddel 1897. évi szeptember hó 22-én és Kínával 1899. évi deczember hó 14-én kötött és jelenleg is érvényben levő kereskedelmi és hajózási szerződéseiben részletes határozmányok foglaltatnak a szerződő felek alattvalóinak jogosítványait, a be-, ki- és átviteli forgalmat, a hajózási és consuli viszonyokat illetőleg. A köztársaság külkereskedelmi forgalma különösen az utolsó években fejlődésnek indult, de a fejlődés még mindig nincs kellő arányban az ország természeti kincsekben való gazdagságával és népességének, az amerikai viszonyokhoz mért nagyságával s folyton növekvő fogyasztóképességével. A külforgalom viszonylagos nagysága tekintetében Mexikó a legtöbb amerikai állam mögött áll; esett ugyanis a külforgalomból 1899-ben egy-egy lakosra: Braziliában:. .... . . . 40*4 frt érték Argentínában: . . ... 183-2 » » Chiliben: ...... 89'3 » » Mexikóban: 23 6 » » A kereskedelmi mérleg aktiv; ha azonban a nemes fém- és érczkiviteltől eltekintünfe, a bevitel állandóan és tetemesen felülmúlja a kivitelt. A forgalom két irányzatának összehasonlitását egyébként nagyon megnehezíti az, hogy a bevitel értéke hivatalosan arany pesoban (= körülbelül 5 kor.) a kivitelé pedig ezüst pesoban (1 dollár, jelenleg körülbelül 2 x /2 kor.) mutattatik ki. Fontosabb országok szerint részletezve Mexikó külforgalma a mexikói árúforgalmi statisztikai adatok szerint következőleg alakult: a) Bevitel 1000 arany pesoban.*) 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 Nagybritanniából ... ... . Francziaországból — ... . Németországból — Spanyolországból ... ... . Belgiumból — . Olaszországból— ... Ausztria-Magyarországból Svájozból — ... — — Hollandiából ... . Norvégiából Portugáliából ... __ Svédországból 5.681 4.781 2.875 2.212 398 141 60 115 200 3 20 5.755 4.359 2.686 1.949 330 106 67 81 108 34 13 7 6.668 5.577 3.632 1.919 32b 121 88 115 127 45 19 20 7.905 6.099 4.363 2.174 420 150 Í16 158 134 71 33 30 6.882 4.989 4.003 1.984 480 184 128 163 133 42 23 29 8.069 5.492 5.217 2.492 550 284 216 259 118 45 45 21 9.777 6.435 6.110 3.040 762 465 346 344 167 74 41 58 10.479 6.754 6.678 2.918, 801 464 415 322 173 92 68 44 *) 1 arany peso = 5 korona. Képvh. iromány. 1901-1906. IV. kötet.
