Képviselőházi irományok, 1901. III. kötet • 102. sz.

Irományszámok - 1901-102. Törvényjavaslat, a magyar polgári perrendtartásról

Í02. szám. máznak; úgyszintén azok a perek is, a melyek a czégvezetőnek vagy a Kereskedelmi meghatalmazottnak harmadik személyek iránti felelősségéből keletkeznek; d) a közkereseti vagy betéti társaság tagjai között, valamint e társaság és tagjai között a társasági viszonyból származó perek és pedig a társasági viszony megszűnése után is, továbbá e társaságok felszámolói és a társaság vagy tagjai közötti viszonyból származó perek; e) a részvénytársaság alapitói és a részvényt aláirók között ebből a viszonyból származó perek, valamint a részvények jogosulatlan kibocsátóinak harmadik személyek iránti felelősségéből származó perek; f) a részvénytársaság vagy szövetkezet és tagjai között, továbbá egyrészről a részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatósága, felügyelő bizottsága vagy felszámolói, másrészről pedig a részvénytársaság vagy szövetkezet vagy ezek tagjai között a társasági viszonyból felmerülő perek; valamint a részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatóságának, felügyelő bizottságának, felszámolóinak vagy a külföldi részvénytársaság vayy szövetkezet belföldi képviselőségének harmadik személyek iránti felelősségéből származó perek; g) a kereskedelmi utalványból, a közraktári jegyből vagy ennek egy részéből, valamint az 1875 : XXXVII. t.-cz. 294. és 295. §-a értelmében hátirattal átruházható egyéb papírokból származó perek; h) a hitelezőnek az 1875: XXXVII. t-cz. 309. §-ában szabályozott megtartási jogánál fogva a megtartott tárgyból való kielégítése végett indított perei; i) a védjegynek, valamint az ipari és kereskedelmi mustrának és mintának törvényes oltalmára nézve fennálló szabályok megsértéséből származó kártérítési perek; k) váltókeresetek és visszkeresetek, akár fizetés, akár biztosítás iránt indíttatnak ; T) az 1876 : XXVII. t.-cz. 109. §-a alapján megtartási jog érvényesítésére indított perek; 2. az értékre való tekintet nélkül: a) azok a perek, a melyeknek a kereskedelmi czég használásának joga a tárgya, továbbá a kereskedelmi czég jogosulatlan használásából származó kártérítési perek az ily czéghasználás által jogaikban sértettek és a czéget jogosulatlanul használók között; b) azok a perek, amelyeket a közkereseti vagy betéti társaság valamelyik tagja vagy valamelyik tagjának magánhitelezője a társaság feloszlatása végett indít; c) az 1875: XXXVII. t.-cz. 174. §-a értelmében a közgyűlési határozat megtámadása iránt indított perek; d) a találmányi szabadalmakról szóló 1895 : XXXVII. t.-cz. 14. és 58. §-ában említett kártérítési, további a szabadalom tulajdonjoga iránti perek, valamint — az öröklési vitás kérdések kivételével — a szabadalmakra vonatkozó vitás kérdések, a melyek az 1895 : XXXVII. t.-cz. szerint a szabadalmi hatóságok hatáskörébe utasítva nincsenek (1895 : XXXVII. t.-cz. 59. §.); e) azok a kártérítési perek, a melyeket a váltóóvások felvétele körüli szabálytalanságok és mulasztások alapján az óvatoló személyek vagy jogutódaik ellen indítanak (1876 : XXVII. t.-cz. 98. §.). 4. §. A törvényszékek, mint kereskedelmi bíróságok, hatáskörébe tartozó perekben a budapesti és pestvidéki kir. törvényszék területén a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék jár el.