Képviselőházi irományok, 1901. III. kötet • 102. sz.

Irományszámok - 1901-102. Törvényjavaslat, a magyar polgári perrendtartásról

26 102 szám. A biróság azonban az összes körülmények tekintetbe vételével szegénységi jogban részesítheti azt a felet is, a ki a perköltséget fedezni nem tudja a nélkül, hogy a saját és azoknak a hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, a kiknek tartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles. A kinek perlekedése már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, szegénységi jogban nem részesíthető. Külföldieknek a szegénységi jogot csak viszonosság esetében lehet megadni. Ha a viszonosságra nézve kétség forog fenn, a biróság az igazságügyminister nyilatkozatát köteles kikérni. Az igazságügyminister nyilatkozata a biróságra k'ötelező. 113. §, A szegénységi jog megadása következtében a fél: 1. egyelőre fel van mentve a szegénységi jog megadása iránti kérelem előterjesztésétől kezdődőleg az ügyben felmerülő illetékek és bélyegek fizetése alól ; 2. a perköltség fedezéséül nem köteles biztosítékot adni; 3. jogot nyer arra, hogy ügyének egyelőre díjtalan vitelére ügyvédet rendelnek ki számára; 4. egyelőre fel van mentve a kiküldött bírósági személyek és- végrehajtók díjainak és kiadásainak, a tanuk és szakértők illetményeinek, valamint a szükséges hirdetmények költségének fizetése alól és ezeket az államkincstár előlegezi. 114. §. A szegénységi jog megadása az ellenféllel szemben a perköltség megtérítésének kötelezettségét nem érinti. 115. §. A szegénységi jog megadása a per bíróságánál írásban vagy szóval kérhető. Ha a fél a perbíróság székhelyén kívül fekvő járásbíróság területén lakik vagy tartózkodik, kérelmét szóval lakhelyének vagy tartózkodási helyének járásbírósága előtt is előadhatja, a mely az erről felvett jegyzőkönyvet a perbírósághoz teszi át. A kérelemben a szükséghez képest elő kell adni a peres ügy állását a bizonyító eszközök megnevezésével. A kérelem mellett továbbá be kell mutatni a hatósági bizonyítványt, a mely a félnek állását vagy foglalkozását, vagyoni viszonyait, az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségét, továbbá azt a körülményt, hogy jövedelme a lakhelyén szokásos közönséges napszámot nem haladja meg, tanúsítja. Ha a fél a 112. .§. második bekezdése alapján kéri a szegénységi jog megadását, a hatósági bizonyítványnak a fél állásán, foglalkozásán, vagyoni viszonyain és az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségén felül tanúsítania kell a félnek családi viszonyait a személyek megnevezésével, a kiknek tartásáról gondoskodni köteles és a félnek a perköltség viselésére való tehetetlenségét. Gyámság vagy gondnokság alatt állók részére a bizonyítványt a gyámhatóság is kiállíthatja. Egyebekben a hatósági bizonyítvány kiállítását rendelet szabályozza.