Képviselőházi irományok, 1901. III. kötet • 102. sz.

Irományszámok - 1901-102. Törvényjavaslat, a magyar polgári perrendtartásról

18 102. szám 74. §. A törvényes képviselő, ha a pervitelre fel van jogositva, egyes perbeli cselekmények tekintetében az ellenféllel szemben különös felhatalmazásra nem szorul, kivévén, a mennyiben a fennálló szabályok a pernek egyezség, elismerés vagy lemondás utján befejezéséhez különös felhatalmazást vagy utólagos jóváhagyást kivannak meg. 75. §. . Nem magyar állampolgár perbeli cselekvő képességének hiánya nem vehető figyelembe, ha őt ez a képesség a perbíróság joga szerint megilleti. Ez a szabály azonban a külföldi jog szerint erre jogosult törvényes képviselő fellépését nem zárja ki. 76. §. A bíróság a perképességnek, valamint a törvényes képviselő igazolásának és netalán szükséges felhatalmazásának hiányát a per bármely szakában hivatalból veszi figyelembe. Ha a hiány pótolható, a bíróság a hiány pótlására határidőt tűz, és ha a késedelem veszélylyel járna, időközben az eljárást a féllel, illetőleg a képviselővel folytathatja, véghatározatot azonban a hiány pótlása, illetőleg a kitűzött határidő letelte előtt nem hozhat. Ha a hiány nem pótolható, vagy az előbbi bekezdés értelmében kitűzött határidő alatt nem pótoltatik, a bíróság az eljárást itéle.tel (185. §.) megszünteti. A törvényes képviselő igazolása nem szükséges, ha a képviselet köztudomású vagy ha a bíróságnak arról hivatalos tudomása van. A törvényes képviselő fellépéséig a fél által vagy annak nevében végzett cselekmények hatálytalanok, ha azokat a törvényes képviselő kifejezetten vagy hallgatólag jóvá nem hagyja. 77. •§. Ha valamely cselekményt oly, cselekvő képességgel nem bíró személy ellen kellene teljesíteni, a kinek törvényes képviselője nincsen és a késedelem veszélylyel járna, a bíróság kérelemre a törvényes képviselő fellépéséig terjedő időre ügygondnokot nevez. Második fej ezét. Pertársak. 78. §. Több fél együtt perelhet, vagy együtt vonható perbe, ha a per tárgya közös jog, illetőleg kötelezettség, vagy ha a felek lényegileg ugyanazon ténybeli és jogi alapon vannak jogositva, illetőleg kötelezve. • Ha valamennyi alperesre nézve illetékes be'í'öldi bíróság nincsen, a felperes az alpereseket bármelyik alperesre nézve általánosan illetékes belföldi bíróság