Képviselőházi irományok, 1901. III. kötet • 102. sz.

Irományszámok - 1901-102. Törvényjavaslat, a magyar polgári perrendtartásról

14 102. szám. vagy ki nem nyomozhatok, az ügyben illetékes bíróságot a kir. curia jelöli ki. 54. §. Az illetékes biróság kijelölése vagy a felek bármelyikének kérelmére vagy a bíróságnak hivatalból tett előterjesztésére történik. A fél a kérelmet a felső bíróságnál is benyújthatja. A biróság a kijelölés tárgyában szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat. A határozat, a melylyel az illetékes bíróságot kijelölték, felebbvitellel meg nem támadható. A felső biróság a kijelölés előtt a halaszthatatlan intézkedéseket közvetlenül elrendelheti. Negyedik fejezet. A bíróságok belső szervezete. 55. §. A kir. járásbíróságok mint egyes bíróságok járnak el. 56. §. A kir. törvényszékek, a kir. Ítélőtáblák és a kir. curia tanácsokban határoznak. A kir. törvényszék tanácsa az elnökön kivül két bíróból áll. Ha a kir. törvényszék mint kereskedelmi biróság jár el (3. §.), az érdemleges szóbeli tárgyaláson és ennek alapján a határozat hozatalában egyik bírónak kereskedelmi ülnöknek kell lennie; ezen az eseten kivül a tanács kereskedelmi ülnök nélkül is alakulhat. Ez a szabály a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék tanácsára is alkalmazandó, ha első fokban jár el. A kir. ítélőtábla tanácsa az elnökön kivül négy bíróból alakul. A kir. curia tanácsa abban az esetben, ha a törvényszéknek mint felebbviteli bíróságnak határozatát vizsgálja felül, az elnökön kivül négy biróból, más esetben az elnökön kivül hat biróból alakul. 57. §. A tanácsok csak a törvényes számú tagokkal határozhatnak. Hosszas tárgyalásokhoz azonban póttagok is alkalmazhatók, a kik közül a tanács magát valamelyik tagjának akadályoztatása esetében kiegészíti. 58. §. Az ebben a törvényben az elnökhöz utasított teendőket az illető tanács elnöke, járásbíróságoknál pedig az elnökhöz, a tanácshoz vagy annak tagjához utasított teendőket a bíró végzi.