Képviselőházi irományok, 1901. III. kötet • 102. sz.

Irományszámok - 1901-102. Törvényjavaslat, a magyar polgári perrendtartásról

12 102. szám. 4-3. §. A hitbizományi viszonyból eredő perek kizárólag annak a törvényszéknek az illetékességéhez tartozik, a mely a hitbizomány felett a felügyeletet gyakorolja. 44. §. örökösödést, hagyományt és halál esetére szóló más intézkedésekből eredő jogot, valamint közszt rzeményi és özvegyi jogot tárgyazó perek, még ha ingat­lanokra vonatkoznak is, az előtt a bíróság előtt is megindíthatok, a mely az örökösödési eljárásra illetékes, illetőleg, ha az ügy ennek a hatáskörét meghaladná, az előtt a törvényszék előtt, a melynek területén e bíróságnak székhelye van. Ugyanezekre a perekre nézve az a bíróság, a mely előtt az örökösödési eljárás folyik, illetőleg a melynek területén ennek a bíróságnak a székhelye van, mindaddig kizárólag illetékes, míg az örökösödési eljárás jogerősen befejezve nincsen. A belföldön levő ingatlanokra nézve az első bekezdésben emiitett perekben kizárólag a belföldi bíróság illetékes. A második bekezdés szerint illetékes bíróság előtt az örökösödési eljárás jogerős befejezéséig a hagyatéki hitelezők is érvényesithetik követeléseiket. 45. §. A házasság érvénytelennek nyilvánításából, felbontásából vagy az ágytól és asztaltól való elválasztásból eredő vagyoni perek az előtt a bíróság előtt is meg­indíthatok, a mely a házassági perre nézve illetékes, ha pedig a vagyoni per a járásbíróság hatáskörébe tartozik, az előtt a járásbíróság előtt, a melyre nézve a házassági per bíróságának illeték* sségét megalapító okok (645., 646. §§.) fen­forognak, 46. §. Olyan vagyonjogi perekben, a melyekre nézve a törvény az illetékességet kizárólag meg nem állapítja, az a bíróság is illetékes, a melynek az alperes alá­veti magát. Az alávetés — ha azt az alperes nem a perben jelenti ki — csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy a 321. §-nak megfelelően kiállított magán­okiratba van foglalva, egy meghatározott jogviszonyból eredő peres ügyekre vonatkozik és az illetékességet egy meghatározott belföldi bíróságra ruházza. Az alávetés az egyébként fennálló illetékességet csak akkor zárja ki, ha a felek az illetékességet a fentebbi minőségű okiratban kölcsönös megegyezéssel kizárólag megállapították. 47. §. Ha más államban magyar állampolgár ellen polgári pereket az előtt a bíróság előtt is meg lehet indítani, a mely e törvény szerint ezekben a perekben vagy egyáltalában nem, vagy nem ily módon volna illetékes, akkor annak az államnak a honosával szemben az e törvényben megállapított illetékességen kivül ezt az illetékességet is lehet alkalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom