Képviselőházi irományok, 1901. II. kötet • 29-101. sz.

Irományszámok - 1901-68. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az1902. évi állami költségvetésről

68. szám. 283 A törvényczikk vagy javaslat czíme Törvényczikk száma Költségvetésre háruló teher Összege K 19.650 A Fiúméban szervezendő középfokú közigazgatási hatóságról . ... 1901. évi V. t.-cz. A magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről . . . . . . 1901. évi XI. » 40.000 A honvédelmi és belügyi ministeriumok részére szükséges póthitel engedélyezéséről 1901 A népfölkelés felfegyverzésének részbeni biztosításáról . . . . . . 1901. évi XVI. » A közsegélyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásáról . . . . 1901. évi XXI. » évi XV. » 491.584 (Üj katonai lakbér ' •'•) 662.562 A törvény 4. §-a felhatalmazza a kormányt, hogy 1902. évtől kezdve legfeljebb 400.000 Kt állítson a belügyi költségvetésbe. 1902. évre azonban még nem vétetett fel semmi. Ezeken kivül elfogadásuk esetén az 1902-ik évet terhelik majd a következő, eddig a házhoz beterjesztett, de még el nem intézett javaslatok: A törvényczikk vagy javaslat czime Törvényczikk száma Költségvetésre háruló teher összege K Törvényjavaslat 320.000 A szabadhajózás segélyezéséről . A vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezésére szükséges póthitelről ... » 552,437 Ide tartozik végül az országgyűlés gyorsíró személyzetének kártalanítási segélyére vonatkozó képvh. határozat is. Midőn ily körülményesen utalunk mindezekre, teszszük ezt azért, mert a köztudatba még nem ment át eléggé annak a felismerése, mily következetesen és mily arányokban emelkednek állami kiadásaink, melyek az egy milliárdnak kereteit már jóval meghaladták. A rendes, rendkívüli és átmeneti kiadások, valamint- a beruházások czímén beállított 1.086,749.083 korona sem foglalja magában az államháztartásnak minden működését és nem foglalja magában mindazokat a kiadásokat, melyeket a törvényhozás külön elhatározása folytán a kormány több évre terjedőleg s igy 1902-ben is teljesíthet. Ezeket a kiadásokat is számba kell venni, ha az államnak valódi szükségleteit helyesen megállapítani akarjuk. A költségvetésnek természetes iránya az emelkedés, a mely mintegy automatikusan következik be mostoha időben ép úgy, mint a gazdasági előhaladás korszakában. Ámde el sem utasíthatjuk az új állami feladatoknak oly sorozatát, melynek minden egyes része tetemes pénzügyi áldozatokkal jár. Hogy csak egyet említsünk, a küszöbön levő újabb beruházásoknak kamatterhe szintén növelni fogja a költségvetés kiadási részét. Mindezek a már ismeretes és világosan áttekinthető feladatok oly igényeket fognak támasztani, melyeknek — miután ez idő szerint az adózó polgároknak közvetetten vagy közvetett újabb megterheltetése kizárva van — csak úgy felelhetünk meg, ha erőinket gondosan gyűjtjük és kiméljük és szigorú bírálatot gyakorlunk a felmerülő nagyobb vagy kisebb, új követelésekkel szemben. A képviselőház pénzügyi bizottsága az 1892-ik évi törvények megalkotása óta állandóan szószólója volt a valutarendezés következetes végrehajtásának. 36*