Képviselőházi irományok, 1901. II. kötet • 29-101. sz.

Irományszámok - 1901-58. A m. kir. állami számvevőszék pótjelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1901:IV. törvényczikk) az 1901. számadási év III. negyedében előfordult túlkiadások- és előirányzat nélküli kiadásokról

58 szám. 259 fel; mindazonáltal a 301.008-78 Mka annuitási részösszegből a tőketörlesztésre eső 36.200 Mkának megfelelő összeg tévedésből már nem a fenti arány szerint, hanem azon arány alapján számitva, hogy Mka 20 = arfrt 10 és arfrt t = K 2*381, 43.097 Kval, vagyis nagyobb összeggel állíttatott be a költségvetésbe, mint a milyennel beállítandó lett volna. Minthogy pedig a szóban forgó köl­csönből az I. magyar-gácsországi vasútra eső részösszeg kamataira az 1901. évi költségvetésbe egyszerűen csak a 354.986 Kra átszámított annuitási összegnek azon része vétetett fel, mely a töketörlesztési rovaton felvett 43.097 K levonása után fenmaradt, vagyis 311.889 K, ennélfogva a »Kamat« rovaton viszont a tényleg felveendőnél kisebb összeg vétetett fel. A felmerült 524 K 21 f hitel­tullépést tehát ez okozta. 6. czímhez. (Az 1890. évi XXXI. t.-czikk alapján a magyar-északkeleti vasút megváltása folytán elvállalt adósság.) A 2. »Kamatok« rovaton felmerült 1.437 K 21 f hiteltállépés teljesen azonos jellegű, illetve eredetű az előbbi adósságnál (4. czím alatt) felmerült 524 K 21 f túllépéssel, s ennélfogva ezen 1.437 K 21 f túllépéssel szemben a tőketörlesztési rovaton itt is mutatkozik megfelelő összegű megtakarítás. 7. czímhez. (Az 1891. évi XXV. t.-czikk alapján a szabadalmazott osztrák­magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltása folytán elvállalt évjáradékok.) Ezen czím 2. »6'5 millió aranyforintnyi részösszeg után a 17°/o-ot meghaladó felpénztöbblet« rovatán mutatkozó 43.221 K 46 f túlkiadás oka az, hogy a 17°/o-ot meghaladó felpénz-többletkép az 1901. évi állami költségvetés­ben 2*0o°/o vétetett számításba, holott e czímen az 1901. évi I. félévben 2 64673913°/o, az 1901. évi II. félévben pedig 2'll820652°/o volt tényleg szá­mításba veendő. A »Pénzügyministerium« fejezetet illetőleg. A »Rendes kiadások« XVIII. fejezetének 1. (Központi igazgatás) czímén a »Személyi járandóságok« rovaton, a 2. (Pénzügyigazgatóságok, fő- és székvárosi adófelügyelő, központi díj- és illetékkiszabási hivatal) és az 5. (Adóhivatalok) czímeknél a 3., illetőleg 4. *Behajthatlan fizetési előleg« royatokon, a 19. (Lottó­jövedék) czímnél a » Személyi járandóságok« rovaton, a 24. (Fém- és opálbányá­szat) czímnek 5. »Radnai borbereki fürdő üzemi kiadásai* rovatán, a 35. (Külön­féle kiadások) czímnél a 3. •» Visszafizetett bírói letétek és egyéb kiadásoké royaton; továbbá a »Rendkivöli kiadások* a) »Átmeneti kiadások« X. fejezetének 10. (Állami jószágok, út-, Mii- és révvámok) czíménél a »Radnótfai kincstári vámos hid partvédelmi munkálataira« rovaton; végül a o) >Beruházások« IV. fejezetének 6. (Fémbányászat és opálbánya) czíménél a 8. »Az oláh-láposi bá­nyánál dinamit-raktár építésére* és a 9. »Tiszta szerelő vizvezető árok építési költségei a nagybányai bányaigazgatóságnál« rovatokon, a 7.. (Fémkohászat) czímnek 3. »A szénkéneggyár további kibővitésére« rovatán és végül a 8. (Ma­gyar királyi állami vasgyárak) czímnél a 14. »Vajda-Hunyadon a gyalár-retyi­sorai elektromos vontatás berendezésére*, a 15. »A gyalár-govasdiai kötélpálya épitésére«, a 16. »A diósgyőri vas- és aczélgyárnál eszközölt beruházásokra*, a 17. »A zólyom-brezói vasgyárnál eszközölt beruházásokra« és a 18. »A vajda­hunyadi vasgyárnál eszközölt beruházásokra« rovatokon kimutatott ujabb túlki­adások, illetőleg előirányzat nélküli kiadások indokai tekintetében ugyanazokra a körülményekre utal a minister, a melyeket az 1901. számadási év I., illetőleg 11. negyedében előfordult hasonnemű kiadások indokolásául annak idején előadott. A többi ujabb eltérések indokolására a következőket adja elő a minister: 33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom