Képviselőházi irományok, 1901. II. kötet • 29-101. sz.

Irományszámok - 1901-43. A közigazgatási bizottság jelentése, „a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról” szóló 12. számú törvényjavaslat tárgyában

4S. szám. 97 Őrzést szervez az egész vonalon, egyszersmind biztositani fogja a költség­vetések pontos betartását és a számadások beható átvizsgálását. A törvényjavaslat félreérthetlen módon kiemeli, hogy a vármegyék tulajdon­joga, a vagyonok feletti szabad rendelkezés és a költségvetések, valamint számadások tekintetében fennálló jogai épségben maradnak, s mert ezen jogokat a vármegye ezentúl is önkormányzati hatáskörében fogja szabadon gyakorolni, s a mely hatáskörnek elvi tartalma nem a pénzek kezelési módjában, hanem a vagyon feletti szabad rendelkezésben rejlik, kétségtelenül megállapítható azon lényeges körülmény, hogy itt csupán, egyszerű kezelési reformról van'szó, s hogy a törvényjavaslat rendelkezései a vármegyék önkormányzati jogkörének lényegét nem érintik. A járási számvevői intézmény rendeltetésének indoka az, hogy az anyagi panaszra okot szolgáltató községi gazdálkodás belső rendezettsége biztosittas­sék, á-pótadók indokolatlan emelkedése ellensúlyoztassék s mert ez a czél csak az ellenőrzés hatályosabb gyakorlása által érhető el, ezt a nélkülöz­hetlen hatósági ellenőrzést kell az elsőfokú közigazgatási hatóság részéről megszervezni ós végrehajtani akképen, hogy a községek háztartása, vagyon­os pénzkezelése, valamint számvitele folytonos és állandó hatósági vezetés ós felügyelet alatt álljon. A közigazgatási bizottság a fentebbiek alapján annyival inkább hozzá­járult a törvényjavaslathoz, mert a belügyministerium vezetésével megbizott ministerelnök úr kijelentette azt is, hogy igyekezni fog az alispán, az árva­széki elnök ós a számvevőség között teljesitendő közigazgatási s egyéb szol­gálatot lehetőleg könnyűvé, praktikussá, közvetlenné és egyszerűvé tenni. A részletek tekintetében a bizottság a következő csekélyei)!) módo­sításokat javasolja: Az első szakasz második bekezdésében e szó után: »pénzkezelése«, e szó: •^rendszerint« iktatandó. Ugyanezen szakasz ötödik bekezdésében e szó után: »főszolgabirákhoz«, e szó: »szükséghez képest« beszúrandó. A harmadik szakaszt a bizottság tudomásul vette s a jelentésbe is fel­veendőnek tartotta a belügyministerium vezetésével megbizott ministerelnök úrnak azon kijelentését, hogy a kormány ezen törvényjavaslat rendelkezéseit esetleg fokozatosan és részlegesen fogja végrehajtani. A Í2-ik szakaszt a bizottság elfogadta, oly megjegyzéssel azonban, hogy a vármegyei értékek átvételénél az alapok és alapítványok eredeti állaga megállapittassék, s ezek átvétele a megállapított eredeti állag szerint tör­ténjók. A 13-ik §. első mondatában e szó után: »továbbá«, e szó : »föispán«, ugyanezen §. második mondatában »alispán« szó elé e szó: »főispán* szúrandó, nehogy a főispán által teljesitendő vizsgálatoknál a számvevő igénybevétele kételyekre szolgáltasson alkalmat. A 15-ik szakaszt változatlanul elfogadta a bizottság, a belügyministe­rium vezetésével megbizott ministerelnök és pénzügyminister urak által egybehangzólag tett azon kijelentésük mellett, hogy a vármegyei pénztári ós számvevőségi tisztviselők közül azokat, kik az 1883 : I. t.-cz. 3. §-ában körülirt minősítéssel birnak, a pénzügyminister szívesen fogja a fogalmazási szakban is megfelelő állásban alkalmazni. A 18-ik szakaszt a bizottság az alábbi szövegezésben fogadta el: >A vármegyék részére közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaikra költségvetésileg megállapított állami javadalmazás főösszege ugyanoly ösz­szeggel apasztandó, mint a milyen összeggel a vármegyéknél megszüntetendő állások személyi ós dologi kiadásai csökkennek.« Képvh. iromány. 1901-1906. II. kötet. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom