Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-6. Kossuth Ferencz képviselő és társainak válász-feliratijavaslata

30 6. szám. Ha szeretet és szabadság érzete hatná át az állam intézkedéseit, az költhetné fel főkép a magyar állam iránt való ragaszkodást, A magán- és közjótékonyság önmagukban elégtelenek a létező bajok gyógyítására. Az államnak kötelessége a társadalom irányításával és felhasználásával is a szegények segítségére sietni. Elvárjuk Felséged kormányától, hogy a törvényhozás elé olyan javaslatokat fog mihamarabb terjeszteni, melyek alkalmasak a nemzet nagy tömegei boldogulásának, jólétének akadályait elhárítani. Az állami gondozás jótékony hatását a magyar állameszme iránt való szeretet és ragaszkodás terjedésében is biztosítottnak tartjuk. Hisszük, hogy azon idegen ajkú polgárokat is, kik érezni fogják a magyar állam támogatását és erejét, a magyar haza iránti szeretet fogja áthatni és tetteiket irányítani. Nagy megnyugvással hallottuk Fölségedtől, hogy a nemzet gazdasági és társadalmi erőinek egységes fejlesztését tartja szükségesnek és minden irányban összhangzatos támogatásban óhajtja részesziteni a nemzeti termelés és a nemzeti munka minden ágát. A mi nézetünk, a mi akaratunk is ez! Minden rendelkezésre álló erőinket harczba vinnők az oly egyoldalú törekvések ellen, melyek a nemzeti termelésnek és a nemzeti munkának bármelyik ágát a többiek rovására akarnák gondozni s ez által társadalmunkban az ellentéteket felidézni. — Urunk! Királyunk! A reánk váró nagy munka sikeréhez csak akkor köthetünk reményt, ha a Gondviselés nem fogja tőlünk megvonni a béke áldásait. A magyar nemzet békében akar élni; nincsenek oly törekvései, melyek más nemzetek érdekeit sértenék. Azon szövetséget, melynek a magyar állam is tényezője, a békére való törekvés hozta létre és tartja fenn. Mi, a magyar nemzet képviselői, ezen szövetség fennállásában és a többi államokkal való állandó barátságos jó viszony tényében megnyugvást találunk. Ezen helyzet a nemzet közérzületének felel meg. Az államok külügyi politikájának irányitója csak népeinek közérzülete és akarata lehet. Fölséged bölcseségében, hazánk iránti szeretetében, és törvényeink iránt való tiszteletében bizva, hisszük, hogy a magyar állam külügyi politikáját a nemzet és királyának egybeforrott és el nem választhaló akarata fogja jövőben is vezérelni. Nem volnánk a nemzet bizalmára érdemesek s Fölséged ellen is vétenénk, ha rá nem mutatnánk még néhány nagy kérdésre, melynek helyes és az önálló állami élettől elválaszthatlan megoldását a nemzet várja s törvényes jogai alapján követeli: A magyar állam közjogi állásának megfelelő magyar udvartartás még ma sincs. Mi mindig készséggel és örömmel adtuk meg az eszközöket arra, hogy a magyar király és udvara itt bent hazánkban kifejthesse azt a fényt, mely Szent István koronáját méltán megilleti. A magyar állam nemzeti jellege nem domborodik ki kellően sem intézményeinkben, sem a közkormányzat tényeiben. L A magyar állam jelvényei sem a külföldön, sem itt bent nem részesülnek az azokat megillető tiszteletben ; különösen külországokban levő képviseleteinknél azoknak inferioritása szembeötlő és bántó.