Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-6. Kossuth Ferencz képviselő és társainak válász-feliratijavaslata

6. szám. . 25 Avagy szülhet-e nálunk elkeseredésnél egyebet Ausztria kormányának, sőt törvényhozásának immár nem is titkolt ellenséges állásfoglalása? Olyan igényeket támasztanak ezek a magyar nemzettel szemben, hogy a legutóbbi évtizedek alatt minden iránybaji kizsákmányolt nemzet, létének koczkáz­tatása nélkül, a megegyezésre való kilátással azoknak tárgyalásába sem bocsát­kozta atik. Eljött annak az ideje, s nemzetünk minden érdeke azt kivánja, hogy: szűnjék meg végre-valahára az a fonák viszony, mely Magyarország és Ausztria közt a. magyar államiság kárára ez idő szerint fennáll. Helyeztessék vissza mind Magyarország, mind Ausztria államjogának teljes­ségébe úgy, hogy a két államot a fejedelem ugyanazonossága folytán összekötő védszövetség mint egyedüli kapcsolat, a két állam létének biztositását, hatalmának teljesfTkifejlődését mozditsa elő. Szűnjék meg az a visszás állapot, mely mind a két állam géniusának szár­nyát szegi, s igy a két állam önálló kiépítését megakadályozza. A magyar nemzet nem járulhat hozzá olyan gazdasági viszony fentartásához, mely súlyos kttrositó hatása mellett, még az ellenséges érzelmeket is fölkelti, táplálja. A magyar nemzet élni óhajt és akar azon elvitázhatlan jogával, hogy ön­állóan intézett vám- és kereskedelmi politikájával a nemzet erőit életre hivja, fejlessze, és az állampolgárok minden rétegeinek jólétét, boldogulását megszilár­díthassa. Fölséged éles látását sem kerülték, de nem is kerülhették ki, azok az el­szomorító tények, melyek hazánkban főkép a gazdasági önállóság hiányából erednek. Mezőgazdaságunk súlyos válsággal küzd. A földbirtokra hárítható állami és egyéb közterhek, valamint ezen elsőrendű államfentartó tényezőt terhelő magánadósságok összege megközelíti a forgalom tárgyát képező összes földbirtok értékét. Mezőgazdasági terményeink ára azon határig hanyatlott, a melyen alul többé veszteség nélkül termelni alig lehet. A kisipar tönkrement; s úgy erre, mint a nagy iparra a régi fejlett osztrák nagyipar gyakorol alig leküzdhető nyomást. Kereskedelmünk pang, — önállósága nincs; s mert legfőbb vonatkozásaiban az osztrák közvetítésnek van alárendelve, nem gyakorolja, nem gyakorolhatja a magyar földre azt az áldásthozó hatást, mely pedig egyik főfeltétele a gazdasági haladásnak. A hitel szálait idegen kezek tartják hatalmukban; anYagi létünk a pénzügyek terén idegenek jóakaratú vagy ellenszenves haj­lamaitól függ, melyek önérdekük sugallata szerint időről-időre mesterségesen is fölidézett pénzügyi válságokkal összes gazdasági érdekeinket mélyen érintő, elvisel­hetlen nyomást gyakorolnak államunkra és állampolgárainkra egyaránt. Fölséged is rámutatott trónbeszédében mindezen bajokra; Örömmel vettük tudomásul, hogy a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem ked­vezőtlen helyzete Fölséged uralkodói gondjainak egyik legfőbbjét képezi. Készséggel elismerjük, hogy a kilátásba helyezett beruházások, viziutak fej­lesztése, a szövetkezeti ügy gondozása, a telepítés, okszerű feldarabolás, mező­gazdasági szakképviselet úgy egyenkint, mint összeségükben éreztetni fogják gaz­dasági életünkre jótékony hatásukat és épen ezért Felséged kormányának minden ily irányú előterjesztése, odaadó támogatásunkra számithat. Föl kell azonban hívnunk Fölséged figyelmét arra is, hogy mindezen kilátásba helyezett intézkedések alkalmasak lehetnek ugyan a bajok hatásának csökkenté­Képvh. iromány. 1901—1906. I. kötet. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom