Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-19. Törvényjavaslat, a tengeri szabad hajózást űző magyar kereskedelmi hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesitéséről

19. szám. 261 3. 3 írfc (6. korona) fa- va

gy vegyes (fa- és vas vagy aczól) szerkezetű vitorlásoknál. A fenti tótelek a második év kezdetétől fogva évenként 50/o-kal csökkennek. Az üzemi segély vas- vagy aczélhajókra nézve, melyek 1894. évi január 1-je után belföldi hajógyárakban épülnek, 10°/o-kal és ha legalább felerészben belföldi anyagból készültek, 25°/o-kal magasabb. Mindazon hajók, melyek 1893. évi július hó 1-én a hosszújáratú vagy nagyparthajózási hajók lajstromába be voltak iktatva, de melyeknek vizrebocsátása óta több mint 15 óv telt el, 1894. évi január hó 1-től kezdve öt óven^ keresztül tiszta tonnánként 1 fit (2 kor.) törlesztési segélyben részesültek évenként, feltéve, hogy az osztrák-magyar »Veritás« B. I. I. osztályába tartoztak. Jarateególyben minden hosszújárati és nagyparthajózási osztrák gőzös és vitorlás részesül, mely az idézett törvény 10 évi tartama alatt az illető hajólajstromba be van iktatva ós legalább kétharmadrószben s osztrák állampolgárok tulajdonát képezi, tekintet nélkül a hajók korára ós osztályzatára. A járatsegély minden tiszta tonna és minden 100 tengeri mértföld megtett úthossz után 10 fillér, ha az utazás a kisparthajózás határain kivül fekvő külföldi ós valamely osztrák kikötő közt az osztrák kereskedelem vagy forgalom érdekében tétetett meg. A szerződéses vállalatok által érintett kikötőkbe, vagy kikötőkből gőzösökkel tett utazások után járatsegély nem vehető igénybe. 1894. évi január hó 1-től számítva öt év tartamára az összes osztrák tengeri kereskedelmi hajók felmentettek a kereseti- és jövedelmi adó fizetése alól. Azon hajók, melyek a törvény hatályának tartama alatt osztrák hajógyárakban épülnek, a lajstromozási okmány kiállításának napjától felmentetnek 5 év tartamára a kereseti- ós jövedelmi adó fizetése alól. A törvónyadta e kedvezmények nem terjednek ki oly hajókra, melyek: a) törvény alapján állami segélyben részesülő hajózási vállalat tulajdonát képezik; b) rendes járatokat tartanak fenn és ezért a postaigazgatás részéről külön szerződések alapján díjaztatnak; c) valamely ipartelep tulajdonát képezik és kizárólag ezen telep saját anyagának szállítására használtatnak. Hajók, melyek külföldön épültek, három, — és olyanok, melyek belföldön épültek, két évig nem adhatók el külföldre, ha üzemsególyt élveznek. Az 1893. évi XXII. t.-czikknek hajózásunk fejlődésére bár lassú, de állandó hatása volt. Alig hogy a törvény hatályba lépett, az akkor szabadhajózást űző egyetlen gőzösünknek az 1891-ben beszerzett 2307 bruttó, illetve 1496 tiszta tonnás »Orient«-nek tulajdonosai részvénytársaságot alakítottak és beszerezték a 3160 bruttó, illetve 1991 tiszta tonnás »Siam« és a 3071 bruttó, illetve 1974 tiszta tonnás »Burma« nevű újonnan "épült gőzösöket, 1894-ben a Fischer és Brüll czég beszerezte az 1888-ban épült 480 bruttó, illetve 261 tiszta tonnás »Marguerite« nevű gőzöst, a Copaitich és Tsai czég pedig 1895-ben az 1572 bruttó, illetve 989 tiszta tonnás Azow« ós 1896-ban az 1646 bruttó, illetve 1004 tiszta tonnás »Dunao« nevű újonnan épült gőzösöket. 1897-ben a »Marguerite« nevű gőzös eladatott ugyan, de az 1892-ben épült 2370 bruttó, illetve 1496 tiszta tonnás »Etelka« nevű kőolajtartálygőzös eladását sikerült azzal meggátolni, hogy a szabad hajózást űző hajók által igénybe vehető kedvezményekben részesittetett. A törvény nyuj-