Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-16. Törvényjavaslat, a dunántúli helyi érdekű vasut-részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak épitésére és üzletére kiadott engedély-okiratok egyesitése és e vasutvonalak szállitási adómentességének a zalavölgyi helyi érdekű vasut szállitási adómentességével egységes időtartamban való megállapitása tárgyában

16. szám. 219 egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb B°/o-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely-mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban ós kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A részvénytársaság alapszabályai, valamint a czímletek és szelvényeik mintáinak tervezetében a kereskedelemügyi m. kir. minister által kivánt módosítások feltótlenül foganatositandók. 21. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedólyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t -ez. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) ós c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával az 1979. évi november hó 29-én jár le. Ezen idő leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába ós szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes részvénytársaság vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. r A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetóse tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának^a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-anak b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében általában az idézett törvém^czikkek határozatai irányadók. Az 1888. évi IV. törvónyezikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául 1919. évi november hó 29-ike állapittatik meg. Úgy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába ós haszonélvezetébe a pálya területét ós földjót, a földós műmunkálatokat, a fel- ós alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezésekkel, minden felszereivónyekkel, ingó ós ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezóseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 22. §. A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó vonalakra a fenti 2. §. első bekezdéséből kifolyólag: a) az 1880. évi XXXI. törvónyezikk 5. §-ának c) pontja szerinti adó28*