Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-12. Törvényjavaslat, a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról

148 12. szám. járulás főösszege apasztandó lesz (18. §.): a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátása az államháztartás költségeinek emelkedésével járni nem fog. A járási számvevői intézménynek meghonosítása új kiadást hárit ugyan az államkincstárra, de e költségektől visszariadni azért nem szabad, mert ezek egyfelől a rendezettebbé váló községi háztartás és vagyonkezelés, másfelől a helyesebb adó kezelés eredményeivel bőségesen megtérülnek. Az ezen §-ban foglalt határozmány szerint a vármegyei pénztárakként működő kir. állampénztáraknál (adóhivataloknál) és a vármegyei számvevőségekként működő s a kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségeknél alkalmazott tisztviselőknek, valamint a járási föszolgabirák mellé kirendelendő számvevőségi közegeknek szolgálati viszonyaira és felelősségére nézve az állami tisztviselőkre jelenleg érvényben álló törvények és szabályok lesznek irányadók és ezek úgy személyi, mint fegyelmi szempontból — a vármegyei pénztári és számvevőségi teendők ellátása tekintetében is — a pénzügyminister rendelkezése alá tartoznak. Az állami költségvetés berendezése alapján ugyanis minden egyes minister (és az állami számvevőszék elnöke is) a tárczájához tartozó kiadásokra nézve, a törvényhozás által engedélyezett összeg erejéig közvetlenül bocsát ki utalványrendeleteket a pénzkezelő hivatalokhoz és a ministereken kivül utalványozási joggal a nekik engedélyezett hitel erejéig még más hatóságok is felruházhatok. De az állampénztárak (adóhivatalok) úgy szolgálati, mint személyi és igy fegyelmi tekintetben is kö/.vellenül a kir. pénzügyigazgatóságaak, közvetve pedig a pénzügyministernek vannak alárendelve. A számvevőségek pedig az 1897 : XX. t.-cz. 87. §-a szerint úgy az előzetes, mint az utólagos számviteli ellenőrzés tekintetében önállóan működnek, e működésükért csak a ministernek felelősek és a 91. §. szerint fegyelmi vétségek miatt a számvevőségek főnökeit és tisztviselőit feleletre vonni, illetve ellenük a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelni a számvevőségi igazgató, vagy a minister vannak hivatva. Mindezek a törvényes rendelkezések továbbra is érvényben maradnak. 5. §. A számvevőségnek működése a vagyonkezelés előzetes és utólagos ellenőrzésének minden fokozatán felelősséggel járván: az alispánnal, árvaszékkel és főszolgabirákkal szemben biztosítani kell neki azt az önállóságot, melyet az állami hatóságokkal szemben az 1897: XX. törvényczikk 87. §-a már megadott. A számvevőség munkája csak akkor lehet eredményes, vélemény-nyilvánitása csak akkor bir igazi értékkel, ha a törvények, a jogérvényes szabályok és határozatok korlátain kivül más tekintetek nem befolyásolhatják. A számvevőség önállósága főképen abban nyilvánul, hogy az alispánnak, valamint az árvaszéknek törvény-, vagy szabályellenes utalványozásával szemben már az előzetes ellenőrzés folyamán kellő indokolás mellett felszólalhat. Ez a figyelmeztetési joga azonban a rendes ügymenetet nem akadályozhatja meg, mert ha az alispán vagy árvaszék a számvevőség kifogásai után is ragaszkodik rendelkezéséhez és annak foganatosítását kivánja: ez az ő felelősségére haladéktalanul teljesítendő. Másrészt azonban biztosítva van az a czél is, hogy a törvények, kormányrendeletek, valamint a vármegyének önkormányzati hatáskörében alkotott szabályrendeletei és határozatai a vagyonkezelés terén is minden irányban betartassanak; mert a számvevőség