Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.
Irományszámok - 1901-11. Törvényjavaslat, Sándor község közigazgatási és országgyülési képviselő-választókerületi átkebelezéséről
130 11. szám. Melléklet a 11. számú irományhoz. Indokolás, „Sándor község közigazgatási ós országgyűlési képviselőválasztókerületi átkebelezéséről" szóló törvényjavaslathoz. _• . Bács-Bodrog vármegye, illetőleg Szabadka sz. kir. város térképe -—• az első tekintetre — feltünteti azt a maga nemében páratlanul álló visszás helyzetet, mely ezen város ós Sándor község között a földrajzi fekvés ós a közigazgatási beosztás tekintetében fennáll. Sándor község ugyanis Szabadka sz. kir. város belterületének tőszomszédságában ós külterületének közepén — mint egy sziget — fekszik úgy, hogy e községnek határa egy ponton sem találkozik Bács-Bodrog vármeg}^ területével, mefyhez pedig közigazgatásilag tartozik. E sajátságos helyzet lótesülósónek magyarázatát a község keletkezésének története adja meg. • A város területén történő telepités folytán a város jövő fejlődése eló gördülő akadályok előérzetében, Szabadka város közönsége a 18-ik század végén 26 évig állt perlekedésben a vármegyével ós küzdött Sándor község megtelepitóse ellen. Végre azonban a helytartótanácsnak 1799. évi november hó 12-ón kelt utasitó határozata folytán kénytelen volt engedni ós mint földesuraság a hozzá úri jogon tartozó Sándor-telep közönségével-— »60 egész úrbéri teleknek benépesítése ós egy rendes községgé leendő átalakítása czóljából« — örökös úrbéri szerződóst kötött. Azoknak az aggodalmaknak az alaposságát, melyek az önálló Sándor község létesítését késleltették, egyfelől a tapasztalati tények, másfelől a városnak és a községnek jól felfQgott érdeke igazolják. Szabadka város közönsége az általa telepitett Sándor község közigazgatási átkebelezésére vonatkozó óhajtását — kórvény alakjában — 1874. évben a belügyministerium, 1875-ben a képviselőház ós 1888-ban újból a belügymmisterium elé terjesztette. —A benyújtott kórvények alapján megindított tárgyalások azonban az önállóságára féltékeny község s az ennek merev álláspontját támogató Bács-Bodrog vármegye ellenzése miatt eredményre nem vezettek. Ezeknek a történeti előzményeknek az ismertetése után áttérek annak az oknak a fejtegetésére, mely Sándor község átkebelezésónek a kérdését újból felszínre hozta. Azokhoz az alább részletezendő indokokhoz ugyanis, melyek Sándor községnek Szabadka várossal leendő egyesítése mellett szólnak, a legújabban hozzájárult még egy igen fontos körülmény, mely az emiitett átkebelezést állategészségügyi és állatforgalmi szempontból feltótlenül szüksógessó teszi.
